A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2003 (Hódmezővásárhely, 2004)

TANULMÁNYOK - Endrey Gyula élete és politikai pályafutása - Földvári László

dúlt - ádáz, miden fogást felhasználó és alkalmazó korteshadjárat indult. Endrey Gyula programját tömören így foglalta össze: „Akarjuk a nemzeti hadsereget, a magyar királyi udvartartást, az önálló vámterületet és bankot, akarjuk a teljes önállóságot..., akarjuk a szabad és független Magyarországot. ”

A választáson Endrey Gyula győzött, a 2224 leadott szavazatból 1400-at szerzett meg.

Az 1896. február 28-i ülésen nagy beszédben részletesen foglalkozott azokkal a közgazdasági kérdésekkel, amelyeket a kiegyezés Magyarországon teremtett. Többek között a következőket mondta: „...még Tisza Kálmánban is volt annyi érzés, hogy bár megtett sok mindent a nemzet érdeki ellen, de a nemzetnek a 67-es alapon gyökerező jogait meg nem tagadta... A pénzügyminiszter úr azt a veszedelmes közjogi teóriát állította fel a miniszteri székben, hogy az 1867:XII. tc-ben megállapított közgazdasági viszony Magyarország és Ausztria közt állandónak tekinthető... Tisza Kálmán így beszélt 1875 novemberében, mikor mint Magyarország miniszterelnöke mutatta be magát. Azt mondotta: »A kormány ismeri az országnak jogait, és feladatának tekinti azok érvényesítésére törekedni, és nem fog semmibe beleegyezni, ami a jogokat csonkítaná.« És mit látunk? Azt, hogy mindjárt a Tisza-éra alatt bekövetkezett első kiegyezés alkalmával, 1878-ban egy olyan szerencsétlen szerződés köttetett Ausztria és Magyarország között, melynek következményeit még ma is nyögjük... Csodálkozva hallgattam Tisza Kálmánnak azon szavait, melyekkel az eddigi kiegyezésnek mintegy dicshimnuszt áradozott, melyek szerint nem átallotta kimondani, hogy a vámszövetség úgy odaát, mint itt a nemzet vagyo- nosodásában igen lényeges haladásnak vetette meg az alapját.

Közgazdasági szerződéseink megkötésénél az 1867-iki kormánynak még lehettek bizonyos mentségei, sőt közgazdasági indokai is az Ausztriával való szerződésre... Akkor a nemzetközi forgalomban a szabadkereskedés dominált és akkor igen is lehetett, elfogadható indokot keresni arra, hogy Magyarország sem Ausztriával, sem más államokkal szemben nem állított fel vámsorompókat, de 1878-ra a viszonyok már lényegesen megváltoztak. Ekkor már Európában mindenütt védvámos rendszer létezett. Mikor Magyarország legfontosabb érdekei forogtak kockán: a legnagyobb könnyelműség volt Ausztriával

45