A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2003 (Hódmezővásárhely, 2004)
TANULMÁNYOK - Endrey Gyula élete és politikai pályafutása - Földvári László
A képviselőházban Az országgyűlés 1892. március 4-én megtartott ülésén az 1867-es államjogi rendelkezés 25. évfordulójára rendezendő ünnepséggel kapcsolatban felszólalásában a következőket mondta: „...a magasság, mely ezt az államot ezer év előtt megalkotta és ezer év óta fenntartotta, nem járul hozzá ezen jubileumhoz, mert ha hozzájárult volna, akkor nem küldött volna ide bennünket a nemzet törvényhozásába olyan nagy számmal, aminővel eddig még el nem küldött soha... Midőn Tisza Kálmán, a többség egykori és talán jelenlegi vezére is azt az elvet hirdeti, hogy a kiegyezés békés úton meg nem változtatható, akkor ő a legnagyobb forradalmár szerepére vállalkozik, mert aki azt akarja elhitetni a nemzettel, hogy a királyban nincsen annyi alkotmányos érzék, hogy a nemzet többségének akaratát teljesítse, és tudva azt, hogy a függetlenségi párt teljesen alkotmányos úton akarja programját megvalósítani, és aki tudva azt is, hogy az a magyarság, melyhez ő is tartozik, szívvel-lélekkel egyet ért a mi pártunkkal, az, ha e párt, sőt mondjuk, a nemzet előtt el akarja zárni annak lehetőségét, hogy teljesen alkotmányos, békés úton valósítsuk meg terveinket, igenis a forradalom útját mutatja meg a nemzetnek... Itt van a hadseregnek és itt van a külképviseletnek a kérdése. Vajon a hadsereg közös hadsereg-e, vajon a külképviselet közös képviselet- e? És a magyar nyelv hogyan nyer kifejezést a közös hadseregben, és hogyan nyer kifejezést a mi magyarságunk? Úgy hogy az elviselhetetlenül súlyos áldozatokat mi is megadjuk rá, de ebben a hadseregben nincs semmi, ami közös, nincs semmi ami magyar, ebben a hadseregben mi nem bízhatunk... Külképviseletet illetően: ha az 1867-iki alapot meg akarják tartani, akkor tegyék ki külképviseleteknél az osztrák lobogó mellé a magyar lobogót, és tegyék ki az osztrák címer mellé - ha ugyan ilyen van - külön a magyar címert. Akkor megfelelnek önök a dualizmusnak és paritásnak, másként nem! Közös érdekű ügyek: melyekre nézve Magyarország kezét az 1867- iki kiegyezés nem kötötte meg. S mit látunk - azt, hogy 25 éve azon kéz, melynek szabad rendelkezése biztosítva volt, az osztrák érdekek 38
