A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2003 (Hódmezővásárhely, 2004)
TANULMÁNYOK - Endrey Gyula élete és politikai pályafutása - Földvári László
által a legerősebb békákba és kötelékbe volt verve és hogy mind ekkoráig e téren önálló külön magyar politikai akciót alig látunk. 1867-iki közjogi rendelkezéseket hazánkra nézve károsnak tartjuk, nem csatlakozhatunk a többség felirati javaslatához, hanem kötelességünknek tartjuk pártolni Eötvös Károly képviselőtársunk felirati javaslatát. Részemről erre szavazok! ” A képviselőház 1892. április 21-én tárgyalta a belügyminisztérium költségvetését, amelyen Endrey is felszólalt, „...egy politikailag érett szabad nemzetnek csakis a szabadválasztás elvén alapuló önkormányzat lehet a belügyi igazgatás terén az ideálja... ” - mondta. A Hódmezővásárhelyen működő trachoma kórházzal kapcsolatban a város egészségügyi helyzetéről az alábbi megjegyzést tette: „...hogy Hódmezővásárhelyen szemkórházat állítottak fel, kormánynak szikra érdeme sincs, mert a város azt saját költségén állította fel, rendezte be, és tartja fenn... Vásárhelyen trachoma járvány nincs, és e kórháznak egy nagy kiterjedésű járvánnyal szemben jelentőséget tulajdonítani nem lehet... Hódmezővásárhelyen a dyphteritis járvány közel 15 éve grasszál, s emberi életben ezekre menő áldozatot követel... A legutolsó járványkezdődött 1890. július 16-án, és ez idő óta több mint 2200 egyén esett ezen betegségbe, és a halottak száma a 850-et meghaladja. Tudtommal a kormány ezen szörnyű betegség megszüntetésére más intézkedést nem tett, mint azt, hogy hetenként felkívánta a jelentést arról, hány ember esett ezen járványba, és hány ember lett ennek áldozata... " A határozati javaslatról kifejtette: „...a legnagyobb igazságtalanságra és azon hitre vezet, hogy a polgárok választási jogát nem egyenlő mértékkel mérik. Az egyik kisebb ellenszolgáltatást nyújt az államnak a választójog gyakorlásáért, míg a másik ötszörte-hatszorta nagyobb ellenszolgáltatásért sem részesül ebben az államjogban... Választási törvényeink egy másik sérelme az, hogy a választókerületek a végtelenségig aránytalanul vannak beosztva... Abrudbányának, melynek 158 választója van, 1 fő országgyűlési képviselőt választhat mint 4278 szavazót számláló Vásárhely!... Mi a nyilvános szavazást és kerületenként a központon való szavazást nem találjuk elég alkalmasnak arra, hogy a polgárok szabad meggyőződése minden korlátozás nélkül nyerjen kifejezést... Titkos szavazás hívei vagyunk... ” 39
