A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2003 (Hódmezővásárhely, 2004)

TANULMÁNYOK - Endrey Gyula élete és politikai pályafutása - Földvári László

uralkodó körök közti ellentéteként robbant ki. Az összeütközést elsősorban gazdasági erők idézték elő. Ennek egyik területe az ipar.

Az Ausztriához való viszony megítélésénél két csoportra oszlottak a tőkés érdekkörök:- az ausztriai pénzvilághoz ezer szállal kötődő finánctőke;- finánctőkétől nem függő kis-, közép-, és nagyipari burzsoázia.

Kezdetben a nagybirtokosok és a burzsoázia - míg piacot biztosít

számára a burzsoázia - zavartalanul együtt dolgozott. Amikor Ausztria törvénybe iktatta az ipari védvámot, szembefordult vele. A gazdasági ellentétek után megjelentek a politikai ellentétek is. 1875-től, a Szabadelvű Párt megalakulásától kezdve, a kormánypárt kezébe került a hatalom. Vezérkarát a kiegyezés iránti hűség, a közös ügyek megvédésének szándéka tartotta össze. A hetvenes évek közepétől a nagyszámú kilépők 1878-ban megalakították a „mérsékelt ellenzéket”. 1892-ben Nemzeti Párt néven új programot hirdettek:- elítélték a nemzeti jogokért való erőteljesebb fellépést;- önálló külpolitika és pénzügyi politika helyett kérik, hogy a közös intézmények a magyar címert és magyar jelvényeket is használják;- önálló magyar hadsereget a honvédségnél felállítandó magyar nyelvű iskolákkal igyekeznek pótolni, a magyar katonai vezényszót sem tartják szükségesnek;- önálló vámterület helyett Magyarország „önálló gazdasági egyénítését” kérik.

A szabadelvűek nagy ellenfele volt a Függetlenségi Párt. Középbirtokosok, jómódú parasztok és a szép számmal lecsúszó félben lévő dzsentrik alkotják. Széles tömegbázissal rendelkezett, népszerűségének alapja az volt, hogy közjogi kérdések terébe vitte át a népnek és a kisiparosoknak egyre fokozódó elégedetlenségét. Az 1880-as évektől az agrárius követelések is programjuk középpontjába került. Ennek megfelelően két vonal, az Ugrón- ill. a Justh-csoport volt irányadó. A válság egyre jobban érezhető lett Magyarországon is. 1890-ben Tisza Kálmán lemondott. A Szapáry-kormány legfőbb feladatának a köz- igazgatás államosítását tekintette. 1891-ben benyújtott javaslata a Függetlenségi Párt heves obstrukciójába ütközött. Szapáry új választás írt ki, és feloszlatta az országgyűlést.

37