A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2003 (Hódmezővásárhely, 2004)

TANULMÁNYOK - Endrey Gyula élete és politikai pályafutása - Földvári László

műútra bemutatott költségvetést oly vázlatosnak találja, hogy semmi biztosítékot nem lát arra, hogy a költségek kétszer is meghaladni az előirányzottakat. ” Elhibázottnak vélte a szegedi út építését, mert az nem a mi váro­sunkba terelné a forgalmat. Szeged fejlettebb iparánál és kereskedel­ménél fogva most magához vonzza közösségünk java részét. Lelkesen agitált a János tértől a körtöltésig építendő 4800 méteres útburkolás megvalósítása mellett. A fürdő fejlesztésében a város idegenforgalmá­nak növelését és a lakosság kényelmének kiszolgálását látta. A város fejlesztésének problémái mellett sokat tett a párt eszméi­nek népszerűsítése ügyében. Gyűjtést szervezett a főtéren felállítandó Kossuth-szobor javára (1903-ban készült el). A helyi politikai életnek mindinkább központi alakjává váló Endrey Gyulát az 1892-es képviselőválasztáskor országgyűlési képvi­selőnek jelölték. Kétszer is kitért a felkérés elől, népes családjára hi­vatkozva. A Mária Valéria 1. szám alatti házában nevelte felesége első házasságából dr. Bene Ferenc orvos, egyetemi tanár Amália nevű leá­nyát, aki 28 éves korában tüdőbetegségben halt meg. Ebből a házassá­gából született Elemér, Gyula, Antal és László. Felesége halála után egy évvel ismét megnősült, Jenei Imre vásárhelyi notabilitás leányát, Etelkát vette el. Hat gyermeke született: Béla, Zoltán, Heda, Etelka, Erzsébet, Katalin. Az 1892-es országgyűlési képviselőválasztás Endrey sikerét hozta. A leadott 2526 szavazatból 1626 kapott, míg dr. Vadnay Andor 900- at. „48-as Függetlenségi Párté lett a diadal, azé a párté, amely eddig is uralta városunkban a politikai élet közterét. ” — írta Vásárhely és Vidéke. Politikai élet Endrey Gyula képviselővé választásának idején A gazdasági és társadalmi változások következtében a parlament­ben teljes erővel kirobbanó obstrukció különösen Magyarországon keltett nagy visszhangot, ahol „kuruc” kárörömmel figyelték Bécs politikai nehézségeit. Ausztriában a válság az ország belső nemzeti ellentéteinek kapcsán, Magyarországon pedig a magyar és az osztrák 36

Next

/
Thumbnails
Contents