A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2003 (Hódmezővásárhely, 2004)
TANULMÁNYOK - A thj. város szabadulása a földesúri kötöttségektől- Herczeg Mihály
HERCZEG MIHÁLY A THJ VÁROS SZABADULÁSA A FÖLDESÚRI KÖTÖTTSÉGEKTŐL Alighogy a rendezett tanácsi jogállás helyreállt Hódmezővásárhelyen, Szilágyi Virgil országgyűlési képviselő kérelmet nyújtott be az önálló törvényhatósági jog elnyerése iránt. Ezt a kérelmet a Csongrád vármegyei közgyűlés nem támogatta, de a főrendiházban is ellenzőkre talált. Az egyik nyomós érvük az volt, hogy a város nem rendezte a Károlyi uradalommal szemben még fennálló kötöttségeket, elsősorban a kisebb királyi haszonvételekkel kapcsolatos ügyeket. Vizsgáljuk meg, milyen jogokról is volt szó, és kinek is tartoztak ezzel a vásárhelyiek? 1827-ben a három grófi testvér megosztozott az eladdig egyben tartott hatalmas Károlyi uradalmon. István, Lajos és György gróf megkapta az Alföldi kerületi uradalomból a maga elkülönített „rátáját”. Éppen itt a vásárhelyi határban kiszakítottak egy részt, az ún. közös uradalmat, amely kb. 30.000 holdat a Sziget-gorzsai és a Vásárhellyel közös rét nevű határrészt foglalta magában és a kisebb királyi haszonvételek jogát, a hozzájuk tartozó épületekkel. A közös uradalom jövedelméből fizették a nemzetségi közös kiadásokat: régen felvett adósságok törlesztését, a közös tisztviselőket (pl. a Károlyi nemzetség levéltárosát), a közös épületek karbantartását stb. Az 1848. évi törvények csak az úrbéri telki állományt juttatták a jobbágyság birtokába. A többi kötöttség feloldásának kidolgozására nem maradt ideje a „magyar álladalom” kormányának. A szőlődézsma eltörléséről Deák Ferenc ugyan nyújtott be javaslatot, de már ez is függőben maradt. Hódmezővásárhely város a „bordézsma” helyett 60 forint örökváltság fizetésére kötelezte magát 1858-ban. Meg is fizették kamatos kamattal együtt. A Geringer-féle „Oktatás” szerint csak a füstpénz, a robot megváltás, a faizás, a fonás és a vadászati szolgáltatás szűnt meg, de továbbra is fennmaradt: 22
