A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2001-2002 (Hódmezővásárhely, 2003)
TANULMÁNYOK - Földvári László: Karancsi Dániel „botrányos” közéleti szereplései
rendeli: „...a lelkipásztorok feddhetetlen életet éljenek a társalkodás és maguk alkalmazásában mint élőpéldák fényijének, elöljáróik iránt engedelmesek legyenek”. Látva az ellentétet, figyelmeztette a vásárhelyi egyháztanácsot is, hogy az egyház jól felfogott érdekében „...a kölcsönös egyetértésre, békiilékenységre, a keresztényi szeretet gyakorlására, mert csak így látszik biztosítottnak a nagyjelentőségű hódmezővásárhelyi egyház belbékéje, nyugalma és felvirágoztatása”. A béke törékenynek bizonyult. Karancsi „állandó megfigyelés alatt állt”. Árgus szemekkel figyelték minden lépését, tárgyalták azokat a pletykákat is, amelyeket hallani szerettek volna. Miről suttogtak Karancsit illetően város szerte? Bartha István, Kiss Péter, Kovács Sándor eskü alatt vallották, hogy a tiszteletes úr felkereste Szegeden a „kék ház” néven ismert nyilvános házat. Ennél cifrább hírek is keringtek. Erőszakot akart elkövetni Pál Jusztina 15 éves hajadonon. Hasonlót kísérelt meg Zsarkó Józsefné (Joó Rozália) ellen is. „Nem voltam Én soha parázna életű ember” - fakadt ki Karancsi - „nem láthatott Engem senki sem Újhegyi, sem más bűnbarlangjában. Nem fűzött barátság a kötélen elhunyt Molnár Péterhez, sem a szegedi vár egyik lakójához sem. Nem küldtek el Engem sehonnan, le s köszöntöttek. Nem tartott Énrólam szóló iratokkal teli fiókot sem Tomcsányi úr 0 méltósága, sem más tisztviselő. ” A gyűlölködést tovább szította, hogy Karancsi nyilvánosságra hozott egy általa feltárt ügyet, mely szerint a város főügyésze, Matók Béla Ábrái Károly polgármester tudtával 2300 forint városi pénzzel nem számolt el. Matók Béla hívei hangoztatták, kitervelnek valamilyen botrányt, amellyel kapcsolatban Karancsival leszámolhatnak. A hír hallatára Karancsi Dániel revolvert vásárolt önvédelmi céllal. Éjszaka hazafelé tartva összetalálkozott és összevitatkozott Kovács Mihállyal, majd a vita végén rálőtt. Ismét törvényt kellet ülni a Békés-Bánáti Református Egyházmegye bíróságának Karancsi felett. A bíróság ítéletében megállapította „oly botrányba vitt mintegy előre felkészülve szerepet, melyet elkerülhetett volna”, s szigorú megdorgálásban részesítette, felhívta a figyelmét arra, hogy ismételt botrány vagy erkölcsi vétség esetén lelké- szi állásától megfosztják. 63