A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2001-2002 (Hódmezővásárhely, 2003)
TANULMÁNYOK - Szigeti János: A vásárhelyi izraelita népiskola a vallás, a tudomány és a kultúra szolgálatában
ságharc alatt a tanítás szünetelt. Az önkényuralom időszakában az oktatást igyekeztek az összbirodalmi érdekek szolgálatába állítani. Leo Thun gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter a hódmezővásárhelyi zsidó hitközséget is felszólította, hogy iskolai szabályzatait terjessze be. Az iskola szabályzatának elkészítéséhez Spitzer Sámuel szentesi rabbi nyújtott segítséget. A Csongrád megyei hatósághoz 1851-ben beérkezett kimutatás szerint csak 1 tanító működött a zsidó elemi iskolában, aki 85 fiút és 71 leányt tanított. A zsidó elemi iskolát igazgató irányította, felügyeletét helyi tanfelügyelő és öttagú iskolatanács látta el. A tanítókat a hitközség csak kijelölhette, viszont a nagyváradi tanulmányi főigazgató nevezte ki. A napi nyolcórai tanítási időt hat órára csökkentették. A kézimunka oktatása a városban először a zsidóiskolában valósult meg. Az osztályok koedukáltak voltak. A négyosztályú elemi tanoda 1858. augusztus 20- tól főelemi tanodái jelleget kapott, ugyanakkor elnyerte a nyilvános- sági jogot is. A helytartótanács által jóváhagyott tankönyveket használták. Magyar nyelven folyt az oktatás, önálló tantárgyként vezették be a magyar történelmet. Minden osztályt külön tanító oktatta. Érdekes lehet felsorolni a felettes hatóságokat: a nagyváradi tanulmányi főigazgatóság, a szegedi cs. kir. tanfelügyelőség, felekezeti felügyelő (Löw Lipót szegedi főrabbi), a budai helytartótanács tanügyi osztálya és az oktatási minisztérium. Az 1868:XVIII. te. és a népnevelési igény hatására a hitközség foglalkozott új iskola építésével. Az iskola régi épülete szinte használhatatlanná vált. Tantermei alacsonyak és szííkek voltak, falai megrepedtek. A VII. kerület Nap utca 3. számú (ma Szeremlei u.) új épület Bélák János városi főmérnök tervei alapján készült el. Eredetileg négy tanterem épült. A következő évben a legnagyobb tantermet egy közfallal kettéválasztották. így öt tantermet alakítottak ki, hozzá csatlakozott egy széles, oszlopos folyosó Az 1885-1886-os tanévben az Izr. Elemi Iskola tanulólétszáma a következőképpen alakult: első osztály 48 tanuló, második osztály 58, harmadik osztály 31, negyedik és ötödik leányosztály 33, összesen 195 diák. Minden osztályban külön tanító oktatott. E korszak pedagógusai közül említsük meg Wilheim Frigyes (1853. november l-jétől 45
