A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2001-2002 (Hódmezővásárhely, 2003)

TANULMÁNYOK - Szigeti János: A vásárhelyi izraelita népiskola a vallás, a tudomány és a kultúra szolgálatában

1884. szeptember 1-jéig) és Bauer Laura (1879. szeptember 1-jétől 1894. február 15-ig) nevét. 1896-ban a négy fiú és négy leányosztály létszáma 160-200 között ingadozott. Az akkori tantestület tagjai: Kemény Simon, Englander Adolf, Horovitz Jakab. Strausz Adolf és, Iricz Aranka. A hitközségi iskolaszék elnöke dr. Wilheim Arnold ügyvéd volt. Az állami felügyeletet dr. Tergina Gyula Csongrád vármegye kir. tanfelügyelője gyakorolta.

Új korszakot jelentett Seltmann Lajos (1854-1932) főrabbi működése. 1879. július 22-től halálig, 53 esztendeig volt a vásárhelyi zsidóság főpapja. Hűséggel és önfeláldozó odaadással végezte szent hivatását. Tornyai János, az Alföld híres festőművésze így emlékezett meg a tudós főrabbiról: „Már iskolás koromban sokszor bementem az útba eső zsidó templomba csak azért, hogy Ót hallgassam. Vonzott engem az Ó póznélküli egyszerű, nemes prédikációja. És soha nem jöttem el onnét üres kézzel, üres lélekkel. Egy súlyos bölcsességgel s egy nagy illatos szeretetbokrétával - amelynek az illatát most is érzem — lettem gazdagabb. Később, mint ifjú személyesen is megismerkedtem vele Kallós Ede barátom révén. Még később, mint komoly férfiak beszélgettünk nem egyszer, hosszasan. Mentül tovább és mentül jobban megismertem, az iránta való becsülésem annál jobban növekedett. Azt hiszem jobban ismertem, és így jobban szerettem Ót, mint legtöbb hitsorsosa.7

A Tornyai János-visszaemlékezésben említett Kallós Ede nevéhez fűződik többek között a hódmezővásárhelyi és makói Kossuth-szobor megalkotása.8

Scheiber Sándor kitűnő tanulmánya, „A magyar zsidóság szellemi élete a századfordulótól, kitekintéssel Bartók Bélára” címmel jelent meg. A^Csongrád megyei városok közül a Szegeden és Makón élő zsidó tudósokról, írókról, rabbikról, művészekről emlékezik meg. A vásárhelyi születésű Balassa Árminról is csak annyit közölt, hogy a magyar népszínművek írója. Reményi Gyenes István „Ismerjük meg

7 Seltmann Lajos főrabbi emlékezet. Szeged, 1932. 48-49

8 Kallós Ede szobrászművész Hódmezővásárhelyen született 1866. február 17-én. Édesanyja Cili Lőbek, édesapja Albert Klein. Később a zsidó feleke - zetből kilépett.

46