A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2001-2002 (Hódmezővásárhely, 2003)
TANULMÁNYOK - Baracs Gabriella: Hódmezővásárhely iparának története 1962 és 1970 között
BARACS GABRIELLA HÓDMEZŐVÁSÁRHELY IPARÁNAK TÖRTÉNETE 1962 és 1970 KÖZÖTT A vidéki iparfejlesztés elvei, célkitűzései és eredményei 1962 után Az országos helyzet áttekintése 1968-ig Az MSZMP KB 1963. október 18-án határozatot hozott az időszerű gazdasági tennivalókról. „ 1964-1965-ben gyorsítani kell az iparban a korszerűség, gazdaságosság követelményeinek érvényesítését. Legfőként a gépiparban és a kohászatban szükséges a munka javítása, mert ez jelenleg még nem tekinthető megfelelőnek. Az iparirányítás átszervezését követnie kell az iparpolitikai célkitűzések hatékonyabb megvalósításának, a műszaki fejlesztési elképzelések végrehajtásának, a gyártmánystruktúra javításának, az exportgyártmányok mennyiségi és minőségi növelésének. ” A második ötéves terv idején az ipari termelés mennyisége négy év alatt 40%-kal emelkedett. Az ipari termelés szerkezete változott, a vegyipar fejlődött, a gépipar kiemelt ágainak termelése jelentősen emelkedett. A termelésnél gyorsabban nőtt az ipari termékek exportja. 1964-ben az ipari termelés túlteljesítése a tervezettnél kb. 10-12 ezer fővel több munkásalkalmazott létszámának a felhasználásával valósult meg, a termelékenység-növekedés elmaradt a követelményektől.* 2 1965-ben az ipari termelést 1964-hez képest 4,5%-kal, az exportot 8%-kal akarták növelni. Korlátozó tényező volt az ipar nyersanyag és alkatrész ellátása. Nagy figyelmet kellett fordítani a piaci kilátásokra, a nehezen és gazdaságtalanul értékesíthető termékek előállításának visszaszorítására. Az állami ipar a tervjavaslat szerint 1965-ben 1.292.000 munkást és alkalmazottat foglalkoztatott. Az előző években 40-45 ezer fő volt évenként a létszámnövekedés. ' A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1963— 1966. Budapest, 1978.31. 2 Uo. 94. 107