A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2000 (Hódmezővásárhely, 2001)
TANULMÁNYOK - Szigeti János: Sárga csillag, gettó, holocaust
dítésre vagy aknák felszedésére. Fegyvertelenül, kiszolgáltatva álltak az aknamezőkön, a harcmezőkön. A Don-kanyarnál a zsidó áldozatok száma megközelítette a 40 ezret. Hódmezővásárhelynek 1941-ben 1501 fős zsidó lakossága volt, mely az össznépesség 2,4%-át tette ki. Magyarország 1944. március 19-i német megszállása gyökeres fordulatot hozott a zsidókérdés kezelésében. A Wehrmacht-egységekkel együtt érkezett Budapestre az Eichmann-kommandó. A zsidótlanító csoport megkezdte működését. Összeterelték a zsidókat, felállították a gettókat, megfosztották őket minden vagyontárgyuktól, majd intézkedtek deportálásukról. Csak nagyon kevesen tiltakoztak a nem zsidók közül, a nagy többség szótlanul, közömbösen nézte, amikor zsidó szomszédaikat elhurcolták. A gettók gyűjtőtáborok voltak. Hódmezővásárhelyen a zsidóellenes intézkedéseket Endrey Béla főispán közreműködésével hajtották végre. Beretzk Pál polgármester-helyettes csak ímmel-ámmal, de Beliczky Kálmán rendőrfőtanácsos annál buzgóbban működött közre. A gettósítási rendelet 1944. április 26-i megjelenése után a hódmezővásárhelyi hatóság is hozzákezdett a zsidók összeköltöztetésére vonatkozó terv kidolgozásához. Dr. Beretzk Pál polgármester-helyettes több ún. "gettóértekezletet" hívott egybe. A hitközséget kötelezték az 1944. április 8- i összeírás alapján névjegyzék elkészítésére. A lista kiterjedt az ideiglenesen itt lakó zsidó vallásúakra is. A zsidók kijárási és bevásárlási lehetőségét erősen korlátozták. Június 15-18-a között 50 fős csendőrlegénység tartózkodott Hódmezővásárhelyen. A hódmezővásárhelyi gettó kijelölésének tervét nyilvánosságra hozták. A zsidóellenes intézkedéseket a helyi sajtó üdvözölte: "A zsidókat a magyar nép elkülöníti magától, és gettóba zárja. A gettóban azonban nem sokáig maradnak a zsidók, mert kitelepítik őket, és ezzel megvalósítják a zsidómentes magyar hazát".' Az antiszemita uszító hangok ellenére a zsidótlanítási akció sokáig "vajúdott". E korszakkal foglalkozó írások szerzői, Rácz Lajos, Rosztóczy Ernőné, dr. Molnár Judit hangsúlyozták, hogy bár dr. 1 1 Népújság, 1944. május 11. 73
