A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2000 (Hódmezővásárhely, 2001)
TANULMÁNYOK - Herczeg Mihály: A csomorkányi iskola keletkezése és elmúlása
HERCZEG MIHÁL Y A CSOMORKÁNYI ISKOLA KELETKEZÉSE ÉS ELMÚLÁSA A huszadik század első felében Hódmezővásárhely 132 ezer holdas határában félszáz tanyai iskola működött. Elnevezésük a határrészek, többnyire a dűlőutak neve után történt. Mindegyiknek megvan a maga külön története. Tucatnyi iskolának a neve utalt a régi századokban elpusztult falvak nevére: Alsó-Kopáncs, Batida, Belső-Erzsébet, Belső-Kutas, Csomorkány, Fecskéspart, Felső-Kopáncs, Gorzsa, Külső-Erzsébet, Mártély, Mártély-Feketehalom, Rárós, Szentkirály, Vereskutas. Ezek jórészt megegyeznek annak a 17 pusztának a nevével, melyeket gr. Károlyi Sándor Vásárhely tartozékaiként megszerzett. A későbbi, de még 18. századi térképek is ábrázolják ezeket a pusztákat. így pl. a csomorkányi pusztát a szomszédos praediumokkal - Rárós, Fecskés, Sámson, Csókás, Férged, Szenterzsébet - pusztáktól határolva.1 így válik a térképek világánál érthetővé, miért is úgy alakultak a Hódmezővásárhely-Békéscsaba vasútvonal megállóhelyei, ahogy mi ismertük őket: Rárós, Csomorkány, Sámson (igaz, ez utóbbit 1908 óta Vásárhelykutasnak nevezték). És így érthető, hogy az 1890-es években miért hívták Belső-Csomorkányi Iskolának a Kistóvölgyi Iskolát. A rárósi puszta délkeleti sarka éppen itt találkozott a csomorkányi puszta északnyugati sarkával. A Csomorkányi Puszta névvel hozzávetőlegesen közel tízezer hold földet jelöltek. A gazdálkodás ezen a területen is az elfoglalt, később az uraság által kimért szállásföldeken folyt. A hangsúly a nem túl elterjedt növénytermesztés mellett inkább az állattenyésztésre tolódott. 1771-ben az összeírok pl. a Kutasi úttól a Csomorkányi útig 59 gazdánál feljegyeztek 837 szarvasmarhát, 240 lovat, 3575 juhot és 126 sertést.2 Ekkor még a város tanács kötelezte a gazdákat a városban lakásra. Csak a cselédjeik, legényfiaik tartózkodtak állandó jelleggel a szállásokon. A 19. század első felében a szállások helyén megjelentek a „tanyaházak”. Egyre inkább terjedt a kétlakiság: tavasztól őszig kint 1 OL KCSL S 82, No. 167. Vertics-térkép, 1775. 2CSML HL Rvi. cs. 2.b. sz. 3. 50