A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2000 (Hódmezővásárhely, 2001)
TANULMÁNYOK - Herczeg Mihály: A csomorkányi iskola keletkezése és elmúlása
tartózkodtak a munkaképes családtagok. Csak az öregek és a gyerekek maradtak a városban. Télire hazaköltözött a család, csak a jószág mellett maradt kinn néhány ember. Ez oda vezetett, hogy 1848 után egyre többen tartózkodtak a tanyavilágban egész évben. 1851-ben fölvett Földkönyv szerint Csomorkány-dűlőben 6 tanyaháza volt 78 földtulajdonosnak. A csomorkányi lapos dűlőben 19 tanyaházat bírt 87 földtulajdonos. Legnépesebb a csomorkányi oldal dűlő, 43 tulajdonossal és 50 tanyaházzal. De ide számíthatjuk a Pusztaszél 33 tanyaházát is. És mindezt 1851-ben.3 A tanyák között az egyházak tartottak fönn iskolákat, döntő többségében a református egyház. A 19. század utolsó évtizedében, amikor már a törvény is előírta iskolák állítását, egyre terhesebb lett az egyház számára a csaknem két tucat iskola fenntartása. Fölmerült a községe- sítés gondolata, amely aztán 1897-ben realizálódott. Belső-Csomorkányon az 1890-1891-es tanévben Fazekas Sándor református tanítóként kezdte, utóda Gera Pál is, aki aztán 1897 után is ott maradt, mint községi tanító. Külső-Csomorkányon nem volt egyházi iskola, de községi sem. A helyi újság 1897-ben rosszallóan írt a ’’Zugiskolák a tanyán” címmel, ami Csomorkányra is érvényes.4 (Csomorkányi gyerekek egy része későbbi Sámson-oldali Olvasókör közelében lévő Mézes Molnár tanyába járt a téli hónapokban a szakképzetlen „mester” úr keze alá.) Herczegh István Dáni utcai lakos, akinek a tanyája a Pusztaszéli és Csomorkányi út találkozásánál feküdt, „érdektársai nevében” kérvénnyel fordult a városi tanácshoz.5 Ebben előadta, hogy a csomorkányi részen a tankötelesek száma meghaladta a harmincat, a népiskolai törvényre hivatkozva kérte egy községi iskola felállítását. A helyszíni tárgyalásról készült jelentés szerint „ az érdekeltek az iskola helyiségül a régi csomorkányi zugiskola céljaira szolgált, Híd Lajos-féle épületet ajánlották fel, amelynek a Csomorkányi út felöli fő része kovácsműhelyül szolgált, s annak belső végében lett volna az iskola elhelyezendő.... ”6 3 CSML HL IV. B. 112.19 Földkönyv. 4 Vásárhely és Vidéke, 1897. december 5. 5 Ta. 1074. 6 CSML HL IV.B. 140La. 65/1902. Főisp. ir. 51