A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2000 (Hódmezővásárhely, 2001)

TANULMÁNYOK - Szigeti János: A Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség múltja és jelene

súlyosan érintette a hitközséget. A vásárhelyi zsidóságot 1620 forint hadisarc terhelte. A pénzbeli büntetésnél is jobban sújtották a zsidóságot jogaik csorbítása. Öt vásárhelyi zsidót soroztak be az osztrák hadseregbe. A császári biztosok ellenőrizték a hitközségek működését. A zsidó vallású ifjak házasságkötését is külön hatósági engedélyhez kötötték. Megszigorították a zsidók letelepedését a városban.

A templomépítés terve akkor vetődött fel újra, amikor a hatalom nagyobb mozgásteret biztosított a zsidóságnak. A vásárhelyi zsidók gróf Károlyi György földesúrhoz fordulnak 300 ezer tégla és 30 ezer cserép kiégetése végett. A hitközség az engedély birtokában az építkezéshez szükséges építőanyagot beszerezte. A zsinagóga felépítéséhez 400 kocsi homokot is rendelt. A következő lépés a pályázat kiírása volt. Aradi, kecskeméti, szegedi és szentesi építőmesterek nyújtották be pályázatukat. Végül is a hitközség úgy döntött, hogy a munkálatokat Busch Miklós szentesi építészre bízza. Az ács-, az asztalos-, és a lakatosmunkára is kitért a szerződés. A templom berendezésének elkészítésére Bertakovics József pesti szobrásszal állapodtak meg. A frigyszekrényt, a szószéket, a kandelábereket, az asztalt és a kőtáblát készítette el, valamint az oszlopok aranyozását. A zsinagógát 1857. május 15-én Lőw Lipót (1811-1875), a magyar zsidóság akkor élő legnagyobb alakja avatta fel.

A földrajzi nevek, a helynevek egy része folklorisztikus jellegű. A hitközségi székházra, az elemi népiskolára, a kocsmákra, a kávéházra, a menházra, a templomra a zsidó megjelölést használták. E helynevek valójában ott keletkeztek, ahol nagy számban éltek zsidók. A Mózes utca és a Vásártér (ma Szent István tér) sarkán állt az ún. zsidó kocsma. A hagyomány szerint itt működött az első imaház is.

Zsidó pallósnak a János tér és az Újvilág utca (ma Táncsics M. utca) sarkán épült, az azóta már lebontott földszintes házat nevezték így. Nevét valószínűleg nagy, magas padlásszerkezetéről kapta. A háztulajdonos gabona-, bőr-, toll felvásárlásával foglalkozott.

Kiss Lajos: Vásárhelyi híres vásárok című könyvében is olvashatunk erről: "Még be sem értünk a Vásártérre, máris vásári levegő csap meg bennünket. Ugyanis az 1890-es években a János téren a Kokovai Mátyás boltjától végig a soron, az Újvilág utca sarkáig üzlethelyiség volt minden házban, és ezeket az üzleteket kivették a vásár idejére a

27