A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2000 (Hódmezővásárhely, 2001)

TANULMÁNYOK - Szigeti János: A Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség múltja és jelene

pesti készruhások. konfekciósok nagy pénzért. Az öreg Blum mészáros is kiadta a mészárszékét, a Szegvári-féle emeletes háznak (zsidópadlásnak hívták) az udvarán Schwarcz és Fia cég szedte a tollat, még az Újhelyi Lipót-féle sarokházban levő vendéglő éttermét is kibérelték erre a két napra. E boltokban már, kivált esős ősszel és télen, nagy volt a forradalom, és a nyitott ajtókon kihallatszott az alkudozók lármája. A járókelők itt már érezték a vásári hangulatot."

Mintegy fél évszázad múlva került sor a templom átépítésére. 1906-ban tervpályázatot hirdettek, mely eredménytelen maradt. Ugyanebben az évben Müller Miksa (1875-1923) szegedi műépítész kapott megbízást a tervek kidolgozására. A régi templomépület teljes átalakításon ment keresztül. A zsinagóga új homlokzatot kapott. Színes, díszes ablakokból áramlott be a fény. A mennyezetet vasbeton gerenda erősítette. Az orgonát a keleti oldalra helyezték át. A karzat mind a négy oldalon körülölelte a templombelsőt. Itt 140 új női ülést helyeztek el. A férfi ülőhelyek száma 296, a női karzaton összesen 320 ülőhelyet létesítettek. Sok új pad készült. A nagyszabású építkezés 1906. október 15-én kezdődött, és véglegesen 1908. szeptemberében fejeződött be. Ekkor nyerte el a vásárhelyi zsinagóga végleges formáját. A templom ünnepélyes felavatása a kedvezőtlen viszonyok miatt elmaradt. Az első istentiszteletet az új templomban 5668 (1908) Ros Hásónó ünnepén tartották, amikor Seltmann Lajos főrabbi beszédében méltatta Isten házának nagy jelentőségét. Ekkor a hitközség elnöke (1882-től 1911-ig) Beregi Lajos volt.

Scheiber Sándor jegyezte meg: "A vidéken egyszemélyes Akadémiák voltak. A tudós rabbi pályatársak nélkül dolgozott." 1879 után egymást követően 1945-ig három kiváló rabbi irányította a hitközség vallási életét.

Seltmann Lajos (1854-1932) főrabbi 1879-től 53 éven át volt a helyi zsidó hitközség papja. 1854. január 17-én született a Heves megyei Tiszanána községben, ahol apja tanító volt. Tizenhárom éves korában a kisvárdai jesivába (talmudiskolába) került, majd a pozsonyi rabbiiskolában folytatta tanulmányait. Világi ismereteit Berlinben szerezte meg. 1879. március 23-án tartotta meg Hódmezővásárhelyen az első templomi beszédét. Templom, iskola és család hivatásának magaválasztotta munkaterületei. Templomi beszédei mindenkor le28