A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2000 (Hódmezővásárhely, 2001)
TANULMÁNYOK - Szigeti János: A Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség múltja és jelene
bizonyult megfelelőnek a korszerű oktatásnak. A zsidó elemi népiskola 1844-ben épült föl. A hitközségi iskola első tanítója Wilheim Albert volt. A héber tantárgyakon kívül előkelő helyet kapott a magyar nyelv, a mennyiségtan, a történelem; a tanítás tanterv szerint folyt. A hitközség jövedelmét az adó (gabella), a tandíj és az alapítványon kívül a fürdő bérbeadásából származó bevételek képezték. Egyházi és vallási célokra sokkal többet adóztak , mint a keresztények. Az említett bevételi forrásokon kívül szerepelt még metszési illeték, a templomi ülőhelyek árai borsosak voltak, ezentúl nem ritka az adózások mértéke. A vásárhelyi zsidóság 631 hívével 1848-ban a város jelentős gyülekezetének számított. 1848. május végére az országban mindenütt sikerült elfojtani a zsidóellenes zavargásokat. Az 1848-as áprilisi törvények nem rendelkeztek a zsidóságról, nem vették fel a zsidókat a városok választópolgárai közé. A zsidóknak az emancipációért harcoló része is, a csalódottság ellenére is, a forradalom és az önvédelmi harc ügye mellé állt 1848/49-ben. A többi felekezet fiaival együtt vette ki részét a békés hétköznapok munkájából, mint ahogyan a haza rendelkezésére álltak akkor is, mikor fegyveres szolgálatukra volt szükség. Ennek is tulajdonítható, hogy Hódmezővásárhelyen 1848/49- ben nem került sor antiszemita zavargásokra. A 127 családfőt számláló zsidóság negyven nemzetőrt adott, s ami országos kitekintéssel is figyelmet érdemel, közöttük hárman voltak 50 év felettiek, a legidősebb az 59. életévét is betöltötte. A magyar honvédseregben szép számmal harcoltak vásárhelyi zsidók. Tisztek: Brück Mózes főhadnagy, Groszmann Ignácz alhadnagy, Steiner Samu hadnagy, valamint őrmesterek, tizedesek, közhonvédek. A zsidó iskolánál működő tanítók közül kettő küzdötte végig tiszti rangban a szabadságharcot: Ungár Mór és Oesterreicher Mór hadnagyok, ők csak 1849 után kerültek a vásárhelyi zsidóiskola kötelékébe. Wodjáner Zsigmond Damjanich vörössipkás őrmestereként adta vitézségének tanújelét. Grünhut Ábrahám rabbi 1877-ig, haláláig állt a vásárhelyi gyülekezet élén. A szabadságharc után a megtorlás egyaránt érintette a vásárhelyi zsidóságot is. A nagy mennyiségű hadisarc fizetésének kötelezettsége 26
