A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2000 (Hódmezővásárhely, 2001)

TANULMÁNYOK - Szigeti János: A Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség múltja és jelene

szerzünk tudomást. Nagy Ferenc a Tudományos Gyűjtemény 1819-i évfolyamában megjelent forrásértékű munkájában 28 zsidó lakost említ az 1816. esztendőben.

Templom hiányában házaknál tartották meg a szertartásokat. 1818- tól Müller Mihály töltötte be a mohéi tisztségét, de emellett más vallási funkciót is ellátott. Forrás hiányában nem ismerjük, hogy mikor nyílt meg a Tuhutum utcai zsidó temető. A legrégibb sírkövek 1830 és 1831 évekből valók. A legrégibb sírköveken héber felíratok olvashatók, az 1900-as évektől találhatunk héber és magyar nyelvű véseteket.

1831-ben a hatóságok is elismerik a vásárhelyi zsidó közösséget, s lélekszámúknál fogva kötelezték arra, hogy tegyenek eleget a katona- állíttatásnak, valamint továbbra is fizessék a türelmi adót.

1833-ban kérvényt nyújtottak be gróf Károlyi Györgyhöz (1802- 1877), Vásárhely földesurához templomépítés végett. Bár a kérvény elbírálása kedvező volt, de a telek átadására mégsem került sor. 1834- ben viszont megvesznek egy beltelket a rajta található épületekkel együtt. Az adásvételi szerződés aláírói a hitközség részéről Politzer Lázár és Wodjáner Sándor voltak. A hitéletet ugyanettől az évtől kezdve a nyitrai származású Steiner Izráel rabbihelyettes irányította. A negyvenes évek elején Grünhut Abrahám rabbi is itt működött. A hitközség ekkor 38 családfőből állott. 1842-ből részletesebb adatokkal is rendelkezünk. A megyei összeírás szerint 43 családfő, 43 feleség, 70 fiú, 69 leány, egy zsidó szolga és 8 hozzátartozó élt itt. A letelepedett zsidók között találunk tolikereskedőket, rőfösöket, kocsmabérlőket. A mesteremberek között akadt üveges, pék, szűcs, órás, lakatos, több szattyánkészítéssel foglalkozó legény. A zsidó iparosok munkáját maga a város is igénybe vette. Az elöregedettek és szegények eltartásáról a többiek gondoskodtak.

183 8-ban Böhm Móricz zsidó orvost a város sebészének választották meg. A hitközség létesítményei közben gyarapodtak: "közfurdőhá- zukat" keresztények is használhatták, rituális fürdőt, azaz mikvét is építettek. 1844-től kezdtek rendszeresen anyakönyvet vezetni. 1847- ben az uralkodó felmentette a zsidókat a türelmi adó fizetése alól, de a vásárhelyieket még 4976 frt. 14 kr. váltság megtérítésére kötelezték.

Rövidesen találtak helyiséget a gyermekek vallási nevelését szolgáló iskolának. Az 1839-ben vásárolt Kecskeméti-féle ház már nem

25