A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2000 (Hódmezővásárhely, 2001)
TANULMÁNYOK - Szigeti János: A Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség múltja és jelene
SZIGETI JÁNOS: A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI ZSIDÓ HITKÖZSÉG MÚLTJA ÉS JELENE Az 5761. zsinagógái évet figyelembe véve mind a mai napig több mint két és fél évszázad múltra tekint vissza a hódmezővásárhelyi zsidóság. Vásárhely és pusztáit már 1709-ben haszonbérbe vette gróf Károlyi Sándor (1669-1743), majd 1722. augusztusában Schlick tábornoktól 30 ezer rénes forintért meg is vásárolta. A 118 ezer kát. holdat kitevő Csongrád-vásárhelyi Károlyi uradalomban már dolgoztak zsidók; letelepedésük nem lehetett tömeges, hiszen az országba az osztrák, morva, német, lengyel zsidók betelepedése is szórványosan történt. Károlyi Sándor toleráns szemléletéből vezérelve, ha korlátozottan is, de törődött a zsidókkal, oltalmazta őket, hiszen 1724-ben Pozsonyból küldött rabbit Nagykárolyba. II. József türelmi rendeletével jelentősen javult a zsidók helyzete. A zsidók Vásárhelyen ekkor még nem kaptak letelepedési engedélyt. A környező falvakról, pusztákról, tanyákról már zsidó kereskedők is árultak a piacokon, vásárokon. 1748-ban egy Jakab nevű zsidó pálinkát szállított és árusított, amiért 60 korbácsütésre ítélték, mert tiltott árúval kereskedett. Nem a szesztilalom miatt, hanem azért, mert Károlyi a korcsmálltatás jogát a városra ruházta át. Két év múlva a hatóságok már elégtételt szolgáltattak egy másik zsidónak, akit bizony egy perpatvar kellős közepén alaposan orrba vertek. A városban letelepedett boltosok görögök voltak, a zsidók nagy része csak vándorkereskedő. 1786-ban viszont a tíz kereskedő közül három zsidó. A féltékeny konkurencia a zsidókat a pusztai kutak megmérgezésével vádolta meg. Apró bolti cikkeket, nyersbőröket árultak, kocsmákat béreltek. A Károlyi uradalom pártfogásba vette őket, előmozdította kereskedelmi tevékenységüket. A vásárhelyi zsidóság első nemzedéke között 1800-ban már ismeretesek a Fülöp, Politzer, Steinbach és Vodjáner nevű családok. 1810- ben kóser bort is mérhettek. A letelepedési engedéllyel a városban a számuk gyarapodott, s megindult a hitközségi élet kialakítása. 1810 és 1820 között Deutsch, Schwabach, Schwájger és Spitzer nevű zsidókról 24
