A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1999 (Hódmezővásárhely, 2000)

TANULMÁNYOK - Makó Imre: Hódmezővásárhely város illetékbélyegei 1924-1949

felirat veszi körül. Az alsó részen az értékjelzés későbbi beírására 15x4 mm nagyságú üres mező található, amely alá a ,,KORONA ” szót nyomták. A bélyeg színe kék, amelyből fehér dombornyomással emelkedik ki a város címere, a feliratok, valamint a bolthajtás két felső sarkában levő háromszögbe elhelyezett díszítő elem”.5 A bélyeg tervezője nem ismert. Az alkalmazott dombornyomás még három magyar város bélyegénél fordul elő, előállítójukat a szakirodalom nem nevezi meg. Közös, és a vásárhelyivel is megegyező vonásuk a bélyegkép középpontjában szereplő címermotívum.6

A sürgős leszállítással megrendelt bélyegek használatba vételére egyelőre mégsem került sor, aminek hátterében az ismert infláció hó- zódik meg. 1924 nyarától megkezdődött ugyan a korona stabilizációja, az 1925. január 3-i tanácsülés még azt mondta ki, hogy a bélyegrendszer bevezetésére mindaddig nem kerülhet sor, míg az anyakönyvi díjakat mindenkire vonatkozóan egységesen és aranykorona értékben kormányhatóságilag meg nem állapítják. Közvetlen előzményül szolgált, hogy az anyakönyvi díjakat a belügyminiszter újból felemelte és a rendelet tisztviselői kedvezményeket is megfogalmazott.

A városi bélyeg ügye időközben újabb irányt vett, amely minőségileg lényegesen különbözött az előzőtől: az ügykezelés egyszerűsítésén túl már új bevételi forrás megnyitását célozta meg. Kmetykó Károly főszámvevő még 1924. február 18-án azzal a javaslattal fordult a tanácshoz, hogy „a hatósági bizonyítványokat, valamint a községi bírósághoz beadandó kereseteket, általában a városi hatóságokhoz intézendő beadványokat is hatósági bélyegkötelesnek” nyilvánítsák, „miáltal a város jövedelme lényegesen emeltetnék”. Indoklásában szerepelt, hogy a hatósági bélyegeket más törvényhatóságok, köztük Budapest székesfőváros is bevezették. A tanács, mielőtt érdemben is állást foglalt volna, „tekintve, hogy a beadványbélyegekből tetemes bevétel remélhető, mely bevételek a különböző beadványok elintézéséhez szükséges papír- és nyomtatványköltségek tetemes összegének

5 TÁRKÁNY SZŰCS Géza i.m.

6 A három város, Nagybánya (1910), Karánsebes (1912) és Szekszárd (1915). A vásárhelyivel nagyobb hasonlóságot a szekszárdi mutat, ennél a „KORONA" szó elhelyezése, betűnagysága és betűtípusa is azonos, és 1924-ben ebből is készült értékjelzés nélküli nyomat. FLÓDERER István i. m.

60