A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1999 (Hódmezővásárhely, 2000)

TANULMÁNYOK - Szigeti János: Mózes-kút Rómában

tették el. A római zsidótársadalom különleges státuszát jellemzi, hogy a diadalívet évszázadokig a zsidóknak kellett feldíszíteniük ünnepélyes alkalmakkor. A középkorban a zsidóknak tiltották a diadalív alatti áthaladást. A római zsidóság hol kedvező állapotban, hol kirekesztettségben őrizte meg mindmáig identitását, vallását és szokásait.

A Rómában feltárt katakombák a zsidók Kr.e. 2. századi jelentős számú letelepedéséről tanúskodnak. Már a Bibliában is olvashatunk ősi zsidó temetkezési módról. Ábrahám feleségét, Sárát földalatti barlangban temette el. Az őskeresztények is üldöztetésük idején katakombába temetkeztek. A keresztény katakombák közvetlen közelében találjuk az ókori zsidók földalatti sírjait. A Transteverén lakó zsidók a Porta Portese közelében temetkeztek. A Via Appián több zsidó katakombát tártak fel. „A zsidóság számára is kegyelet helye az ősök temetője, s a zsidó katakombákban is találtak művészettörténeti szempontból igen jelentős leleteket. ”5

A síremlékek görög, latin és néhol héber feliratai kilenc zsinagógát említenek, tehát az ókori Rómában élő zsidók ugyanennyi közösségbe tömörültek.6 Az egyik zsinagógát Augustusról (Kr.e. 27-Kr.u. 14) - Sinagoga Augustiensis -, a másikat Marcus Vipsanius Agrippáról (Kr.e. 63-12), vagy éppen Nagy Heródes (Kr.e. 37-4) unokájáról, aki éppen a római udvarban nevelkedett, Heródes Agrippáról - Sinagoga Agrippiensis - nevezték el. A római zsidók hálával viseltettek Augustus iránt, Marcus Agrippa a zsidókat a görögökkel és az egyiptomiakkal szemben megvédte. Josephus Flavius (37 k.-lOO k.) megemlíti, hogy Heródes híres palotájának egyes részeit Augustusról és Agrippáról nevezte el.

Sok zaklatás érte az európai zsidóságot a 16. század közepén. Spanyolországból, Portugáliából, Franciaországból és Angliából kiűzték őket, Németország egyes államaiban egymást követő véres pogromok

5 MUNKÁCSI Ernő: Római napló = Múlt és Jövő, 1931. ápr. 152-154.

6 Elena Romero CASTELLÓ- Uriel Macias KAPÓN: A zsidók és Európa. 2000 év története. Bp., 1994. 15. A könyv tizenkét zsinagógáról tesz említést. Vö. MÓZER Ibolya i.m. 149. Tizenhárom működő zsinagógát említ. „Foglalkozási ágak szerint tömörültek zsinagógákba: így pl. külön zsinagógájuk volt a fuvarosoknak és a kályhásoknak, jelezve, hogy ezek is fontos szakmák voltak a római zsidók körében.”

90