A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1999 (Hódmezővásárhely, 2000)

TANULMÁNYOK - Szigeti János: Mózes-kút Rómában

folytak. Csak Németalföld, a Török Birodalom és Itália egyes államai mutattak emberséges megértést.7

Aló. század második negyedében a magyarországi zsidók sorsa is rosszabbra fordult. A budai zsidóság szétszóródásáról tesznek említést a források.8 A Tiberis mentén is telepedtek le magyar zsidó családok. József ben Abrahám, római rabbi magyar születésű és a római rabbitanács tagja volt. Héber és olasz nyelven levelezett Egidio di Viterbo érsekkel, akinek kéziratokat gyűjtött. Fia Semarja, szintén rabbi volt Itáliában.9

A pápának a zsidósághoz való viszonya minden korban befolyásolta a zsidóság helyzetét Rómában.10 11 A 16. század végétől Olaszország nemzeti egyesítéséig, 1870-ig állt fenn a falakkal, kapukkal körbezárt gettó, melyet a Santa Maria del Pianto-templom - a Via Arenulán - közvetlen közelében és a Tiberis-parton rekesztettek el. Kényszertartózkodási helyük, elkülönített városrészük északi bejárata a Piazza Mattéin volt, ahol ma a Fontana déllé Tartarughet csodálhatjuk meg. A gettó területén hajdan különböző rítusú templomok állottak. Itália zsinagógáit ”scuola”-nak, tanháznak nevezték11 A gettókban élő zsidóknak nem engedték meg, hogy középületnek tekinthető díszes istenházát emeljenek. Éppen ezért a régi zsidó templomok külseje egyszerű, dísztelen. A pompa, a díszítés, a dekoratív elemek a téglaalakú belső térben lelhetőek fel. Messze földön ismerték a rómaiak híres zsinagógáit. Mára már a római zsidó múlt emlékeit egykori hídelnevezés, Pons Judeorum - a gettó és az Isola Tiberina között -, utcák - Via Tempio -, hol ősi zsinagógák állottak, őrzik.

A mártír-, memor- és anyakönyveket is korán el kezdték vezetni. A római zsidókat sokszor érték a megalázás órái, de minden megnyomo- rítás és kísértés dacára hűek maradtak vallásukhoz és hittársaikhoz.

7 MUNKÁCSI Ernő: A livomoi zsidó kultúra = Múlt és Jövő, 1935. márc. 82.

8 GONDA László: A zsidóság Magyarországon, 1526-1945. Bp„ 1992. 23.

9 Zsidó lexikon. Szerk. ÚJVÁRI Péter. Bp., 1929.428.

10 MUNKÁCSI Ernő: Római naplómból = Múlt és Jövő, 1931. jún. 230-233.

11 A scuolák ugyanakkor a városi középrétegek önigazgatás alatt álló egyletek, s a 13. századtól fennálló gyülekezetek, iskolák. Mary HOLLINGWORTH: Művészetek világtörténete. 264-265.

91