A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1999 (Hódmezővásárhely, 2000)
TANULMÁNYOK - Kruzslicz István Gábor: Vásárhelyi menekültek Kiskunhalason, 1692-1699
embernek, de csak két-háromszáz embernek tartására nekem erőm • »56 nincsen. Hasonló, sőt még nagyobb kegyetlenségeket követtek el a vidék népével szemben az itt átvonuló császári csapatok. Auersperg tábornok Gyulát megrohamozva a palánkot kirabolta és felégette, ezenkívül a vidék 16 török kézen lévő faluját minden élelmiszer és takarmány készletével együtt felperzselte, a lakosságot megmaradt ingóságával együtt elhajtotta, és Debrecen táján telepítette le, hogy a törökök és a kurucok ne jussanak élelmiszer-utánpótláshoz. A később ideérkező Thököly csapatai éheztek, és az elhagyott pusztákon kóboroltak. A császári hadbiztosok zsarolása volt a legkegyetlenebb megpróbáltatás. Kecskemét vidékén például több falut és várost pusztított el, mint a 150 éves török uralom. A török szultán levelet írt az Alföld megmaradt településeihez, hogy életüket és vagyonukat csak az garantálja, ha Gyulára gabonát szállítanak. A császáriak egész télen át Péterváradot és Belgrádot ostromolták, és arra kényszerítették a lakosságot, hogy a hadsereg részére a fuvarozási és élelmezési kötelezettségeit teljesítse. A kóborló hadak pusztításai és fosztogatásai miatt a Vásárhely követei a Nyitra megyei Brunóczban (ifjú felesége halála miatti gyászában gyermekeivel ide húzódott vissza) keresték fel Bercsényit - a város földesurát - adóik mérséklése céljából. 1691. augusztus 12-én Vásárhely elöljáróihoz írt levelében az adók mérséklését ígérte a város lakóinak. A levél tanúsága szerint a háború súlyos megpróbáltatásoknak tette ki a lakosságot. Bercsényi levelében említi a „mostani fölfordult háborús időt”, a „rajtok megforduló mindenféle hadak hatalmaskodásait”. A könyörgésnek engedve az adót ideiglenesen 700 tallérról 400-ra mérsékelte mindaddig, míg „isten az ilyen súlyos háborúval országunkat látogattya”.1 A Kiskunhalasra történő beáramlás nemcsak egyszer történt, hanem később is több hullámban megismétlődött. Erről tanúskodnak az 6 7 6 KRUZSLICZ István; A mezőváros fejlődése a visszatelepülés után, 1693- 1753 In Hódmezővásárhely története. 1. köt. Föszerk. NAGY István. Hódmezővásárhely, 1984. 351-352. 7 SZEREMLEI Samu; Hód-Mező-Vásárhely története. 3. köt. Hódmezővásárhely, 1907. 181-182., 184-187. 13
