A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1999 (Hódmezővásárhely, 2000)

TANULMÁNYOK - Kruzslicz István Gábor: Vásárhelyi menekültek Kiskunhalason, 1692-1699

Idézet a versből:

Törökkel hartzolván a Boldog Császárok Noha sok szomszédban jártak a tatárok A mieink ámbár esett otthon károk Voltak éléshordó tábor után járók.

Egy másik versszak végén is megjelenik az erre utaló mondat, mely szemléletesen fejezi ki ezt a tehertételt: „Népünk tábor után hordott kenyeret és sajtot. ”3

A forspontozás vagy más néven katonai fuvar az egyik legsúlyosabb teherként nehezedett a lakosságra. A távolság nem számított, sokszor az ország igen távoli pontjára rendelték ki a szekereket. 1692- ben például azok a Moson vagy Zala megyei jobbágyok, akiket a visz- szafoglalt Nagyváradhoz vagy azok a Moson megyeiek, akiket 1693 és 1697-ban Szolnokhoz, Szegedhez és Bajához rendelték, örülhettek, ha ép bőrrel megúszták a hosszú és veszélyes utakat. Vonóállataik és szekereik jó része odaveszett az úton. A gyulai törökök Temesvárra szállításához kirendelt 490 kecskeméti ökörből és 110 szekérből csak 370 ökör és 22 szekér érkezett vissza, pedig ez az előbbiekhez képest rövid útnak számított.4

Mindezekhez a terhekhez hozzájárult még az is, hogy a török magyarországi uralmának utolsó évtizedeiben a védtelen lakosság a törökök és a törökkel harcban álló német katonák rablásaitól, fosztogatásaitól is sokat szenvedett. 1686-ban Szeged is a császári, és velük szövetséges csapatok kezére került. Az ostromban részt vett Bercsényi, Vásárhely földesura is, akit a külső erősségben elhelyezett magyar csapatok kapitányának neveztek ki, magát a várat a németek szállták meg. Bercsényi Buda visszafoglalásánál is harcolt, és Szeged ostrománál is kitüntette magát. A 21 éves ifjúnak a király ekkor adományozta a grófi címet.

1690-ben Köprülü Musztafa ellentámadásba lendült, és két irányban is megtámadta a császáriakat és a velük szövetséges csapatokat. Miközben Thököly Erdélybe indult, ő maga a fősereggel megvette Nist, Vidint, Orsovát, Galambócot és Szendrőt, október 8-án pedig

3 PALUGYAI Imre: Békés-Csanád, Csongrád vármegyék leírása. Pest, 1855. 515-516.

4 Buda expugnata. I.m. 22.

11