A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1998 (Hódmezővásárhely, 1999)

TANULMÁNY - Herczeg Mihály: Emlékezés Szilády Áronra, a tudós halasi lelkészre, 1837-1922

Érdemes volna Szeremlei és Szilády életútjának hasonlóságait és különbözőségét egybevetni. Mindketten 1837-ben születtek, de nem abban a városban, ahol maradandót alkottak. Mindketten református lelkészek, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai. Gazdag tudományos, irodalmi tevékenység tölti ki életüket. Még haláluk ideje is közel volt egymáshoz: 1922 és 1924. Mindketten a agyar pozitivista történetírást képviselték.

Az én figyelmemet dr. Péter László keltette fel, aki Mindörökké Szeged című kötetében Bálint Sándorról azt írta, hogy az a doktori disszertációját 1926-ban Szilády Áron pályája címmel nyújtotta be az akkor még M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Magyar Irodalom Történeti Intézetéhez. Később ezt az értekezést kölcsön is adta nekem. Igen elgondolkodtató, hogy a mélységesen katolikus Bálint Sándor éppen a református tudós papról írt. Hát még a mottója: „Kivesző, de legjobb magyar fajta. ”

Idézem bevezető sorait: „Annak a sajátságosán magyar tudástípusnak volt egyik utolsó képviselője, amelyik kitartó autodidakszissal kora egész tudományát magáévá tette” - vagyis polihisztor volt. Már itt a bevezetőben is utal Bálint Sándor arra, hogy Szilády tehetsége legjavát a régi magyar irodalom megértésének szentelte. Közben a történettudományok is sokat köszönhetnek neki, de ne vágjunk a dolgok elébe, haladjunk csak sorjában.

Szilády Áron a ságvári református lelkész fiaként látta meg a napvilágot. Ott is kezdett iskolába járni, bár hétéves korában már írt és olvasott. Már az elemiben kezébe adták a latin grammatikát. A gimnáziumot Kiskunhalason végezte, mert édesapját oda hívták meg lelkésznek. Ott tanult meg németül és angolul. Már alsó gimnazista korában a latin, görög és francia nyelven kívül a héber elemeit is tanulgatni kezdte. A gimnázium felső két osztályát Nagykőrösön végezte, az irodalomra Arany János tanította. A többi tanára is kitűnő ember volt.

A debreceni teológián folytatta tanulmányait, ahol leginkább az orientalizmus ragadta meg. Ennek a tanára Lugossy József, aki pap, költő, műfordító, nyelvész, orientalista, irodalomtörténész, historikus, csillagász és természettudós volt egy személyben. Nem csoda, ha tökéletesen elsajátította a héber, arab, török és perzsa nyelveket.

74