A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1998 (Hódmezővásárhely, 1999)

TANULMÁNY - Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi Virradat szabadkőműves páholy megalakulása

A főmesteri székfoglaló után vetődött fel a páholy nevének meg­állapítása. A testvérek egyik része a köri név, vagyis a Virradat meg­tartása mellett volt, mások a Bercsényi elnevezés mellett kardoskod­tak. Szavazásra került sor, ahol szótöbbséggel a Virradat név és „a világosságért” jelige mellett határoztak.56 Több mint két hét telt el a szabad ég alatti munkán elhatározott ideiglenes páholyalapítás után, mikor újra találkoztak a vásárhelyi testvérek. A június 26-i összejövetel egyértelműen jelezte, hogy minő­ségi változás állott be a helyi szabadkőművesség életében: nem egy­szerű köri értekezletet tartottak, hanem az új páholy alakuló munkáját, melyhez immár szertartásszerű megnyitás dukált. 21 megjelent pá­holytag előtt mutatta be Müller Ferenc titkár a budapesti Szövetségta­nács tábláját, mely szerint a hódmezővásárhelyi Virradat páholy ide­iglenes munkaengedély iránt benyújtott kérvényét az igen érdemes Szövetségtanács örömmel vette tudomásul a június 14-én megtartott ülésén, s részükre az ideiglenes munkaengedélyt megadta. A titkár ajánlatára a testvérek a szabadkőműves alkotmány VII. alaptörvénye 6. §-a alapján, az ugyanezen alaptörvény 7. §-ában előírt módon, ide­iglenes páholyból rendes páhollyá alakultak, majd előbb a főmester, utána az egyéb tisztségviselők tették le a XII. alaptörvény 1. §-ában körülírt fogadalmat. Kovács János a fogadalmát még a szabad ég alatti munkát vezető testvér (Müller Ferenc) előtt tette le, a többiek azonban már a beiktatott főmester előtt.57 A hódmezővásárhelyi Virradat páholyt 23 testvér alapította (Adler, Arany, Barabás, Bauer, Beretzk, Darányi, Erdős, Genersich, Hajdú, Klein, Kovács, Mattiassich, Müller Ferenc, Müller Jenő, Pista, Reich, Reiter, Singer, Szathmáry, Szemző, Török, Vetró és Weisz), akik két helyről verbuválódtak: húszán a szegedi Árpád, hárman az aradi Osz- szetartás páholy kebeléből. Az elválás azonban nem bizonyult zökke­nőmentesnek, apró porszemek kerültek a szabadkőműves együttmű­ködés fogaskerekébe. Az Árpád páholy például azt nehezményezte, hogy a vásárhelyi testvérek nagy része nem fizette be az 1912-es esz­tendő második, valamint az 1913-as év első félévére eső vidéki pá­56 Uo. 57 Uo. 1913. jún. 26. 67

Next

/
Thumbnails
Contents