A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1998 (Hódmezővásárhely, 1999)

AZ 1848-1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC - Kovács István: Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc résztvevői, akikről utcákat neveztek el Hódmezővásárhelyen

KOVÁCS ISTVÁN AZ 1848-1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC RÉSZTVEVŐI, AKIKRŐL UTCÁKAT NEVEZTEK EL HÓD­MEZŐVÁSÁRHELYEN Ábrái Károly utca Ábrái Károly (1830-1912) tanár, író, tisztviselő. A szabadságharc­ban önkéntesként vett részt. 1862 és 1886 között élt Hódmezővásár­helyen. Később városi, majd megyei főjegyző. 1876 és 1884 között a város polgármestere. 1881-ben Kossuth Lajos egyik Hódmezővásár­hely városához küldött levelét neki címezte. A közügyektől való visz- szavonulása után Pestre költözött, és csak az irodalomnak szentelte életét. Almásy utca [Alma]* Almásy Pál (1818-1882) nagybirtokos. 1848. július 10-től a képvi­selőház alelnöke. 1849-ben Debrecenben a képviselőház elnöke. Ápri­lis 14-én a Ház határozata alapján ő közölte a Habsburg-ház detroni- zációját. A szabadságharc bukása után Genfben, Brüsszelben és Pá­rizsban tartózkodott, majd kegyelmet kapott. 1864-ben fegyveres fel­kelés előkészítésének vádjával letartóztatják és 20 évi várfogságra ítélték. 1866-ban kegyelmet kapott. Andrássy út [Fő, Andrássy, Lenin, Sztálin] Andrássy Gyula, gróf (1823-1890) politikus, miniszter, miniszter- elnök, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. 1847-től országgyűlési képviselő. A szabadságharc alatt Zemplén vármegye főispánja, 1849 tavaszán Görgey Artúr segédtisztje. A szabadságharc leverése után 1851-ben távollétében halára ítélték, és jelképesen fel­akasztották. Az 1858-as amnesztiával tért haza, és országgyűlési kép­viselő lett. Részt vett a kiegyezés előkészítésében, majd miniszterel­nök. Nevéhez fűződik a dualista állam kiépítése és megszilárdítása. * Zárójelben az utcák korábbi nevei 31

Next

/
Thumbnails
Contents