A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1998 (Hódmezővásárhely, 1999)

AZ 1848-1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC - Kovács István: Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc résztvevői, akikről utcákat neveztek el Hódmezővásárhelyen

Arany János utca [Vigadj, Werbőczy] Arany János (1817-1882) költő. 1836 és 1839 között korrektor Szalontán, a következő évben másodjegyző. 1844-től Shakespeare drámákat fordított. Többször elnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját. Igazi elismerést és Petőfi barátságát az 1846 nyarán írt Toldi hozta meg. Az 1848-1849-es forradalmat és szabadságharcot teljes szívvel támogatta, szerkesztette a Nép Barátja című lapot. 1848-ba rövid ideig nemzetőr, majd belügyminisztériumi fogalmazó Debrecenben. A szabadságharc bukása után bujdosni kényszerült. 1851 és 1860 között a nagykőrösi főgimnázium tanára. Ezután Pestre költözött. Igazgatója a Kisfaludy Társaságnak, titkára, majd 1877-ig főtitkára a Magyar Tudományos Akadémiának. Bajza utca [Hunyor] Bajza József (1804-1858) költő, kritikus. A Nemzeti, majd az El­lenzéki Kör tagjaként részt vett a politikai életben. 1831-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Első igazgatója az 1837-ben megnyílt Pesti Magyar Színháznak. 1848-ban szerkesztette a Kossuth Hírlapját. Világos után Vörösmartyval együtt bujdosott. 1853-ban egészsége megromlott, elborult elmével halt meg. Batthyány utca [Kakas] Batthyány Lajos, gróf (1807-1849) főúr, politikus. A reformor­szággyűléseken a főúri ellenzék kiemelkedő alakja, vezérszónoka. 1847-ben az ellenzéki párt elnökévé választották. V. Ferdinánd király 1848. március 17-én nevezte ki az első független felelős magyar kor­mány miniszterelnökévé. Nagy szerepet vállalt a nemzetőrség és a honvédség szervezésében. Windischgrütz 1849. január 8-án a pesti Károlyi-palotában elfogatta. Budán, Pozsonyban és Laibachban tar­tották fogva. Olmützben halálra ítélték, október 6-án a pesti Újépület udvarán golyó által végezték ki. Halálának helyét örökmécses jelöli. Bem utca [Veréb] Bem József, Jozef Bem (1794-1850) lengyel katonatiszt, magyar honvéd tábornok. Csatlakozott a cári uralom elleni 1830-1831-es len­gyel felkeléshez, annak leverése után Nyudat-Európába emigrált. Az 32

Next

/
Thumbnails
Contents