A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1998 (Hódmezővásárhely, 1999)

ÉVFORODULÓ - Dömötör János: Száz éve született Erdős János, 1898-1985

Utoljára, de egyáltalán nem utolsósorban, sőt szakmai felkészültsége, értékes és értékmentő népművészeti, kutató és ismeretterjesztő tevékenysége, valamint kulturális közéleti szerepe miatt kiemelten kell megemlékeznünk, és erre a születés centenáriuma is kötelez bennünket, Erdős János festőművészről. Egyébként hasonló fénytörésre másutt is felfigyeltek már. Legutóbb Szombathelyen tartottak „Felfedezett és felfedezésre váró” életművekről konferenciát.

Nem tanulság nélküli Erdős János pályaképe. A Dunántúlon, Bátaszéken született 1898. október 8-án értelmiségi családi környezetbe. Édesapja először Bátaszék, majd később Szekszárd város főjegyzői tisztségét töltötte be. így Erdős János már elemi iskoláit is és utána középiskolai tanulmányait szintén Szekszárdon végezte. Népes családban nőtt fel, nyolcán voltak testvérek, de csak öten érték meg a felnőttkort. Valamennyien a férfiak. A korán elhunytak a leánygyermekek voltak. Erdős János legidősebb bátyja hősi halált halt, de volt a testvérek között orvos, ügyvéd, katonatiszt és köztisztviselő is.

Érettségi után behívták katonának. Az olasz fronton harcolt, ahol balkeze súlyosan megsérült. A frontról hazatérve előbb 1919-1924 között a Budapesti Iparművészeti Főiskolán Helbing Ferenc és Simay Ferenc növendékeként végezte tanulmányait. Ezt követően a Képző művészeti Főiskola Kecskemétre kihelyezett tagozatán szerzett festőművész diplomát, a kihelyezett osztály vezetőjének, Révész Imre festőművésznek a növendékeként. 1932-ben költözött Hódmezővásárhelyre és 1934-ben vette feleségül Kolumbán Sándor erdélyi származású tanfelügyelő Róza leányát, akivel egy időben Kecskeméten iskolatársak voltak. Révész mester intenciói alapján a magasabb évfolyamú Erdős János korrigált Kulombán Rózának. így kezdődött az ismeretség, amely egy életre szóló harmonikus együttélésben teljesedett ki.

Házasságuk után felesége a leánylíceumban kapott állást, és annak épületében kaptak szerény méretű szolgálati férőhelyet is. Kettejük biztos létalapját a feleség tanári fizetése jelentette. Erdős János ebben időben apróbb megbízások teljesítésével hasznosította iparművészeti diplomáját. Ilyenek voltak elsősorban az alkalmazott grafikai művek, linó- és rézkarcok, metszetek, oklevelek, exlibrisek, bőrdomborítások, valamint bútortervezések is. (így Kurucz D. István festőművész Bu104