A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)
TANULMÁNYOK - Kruzslicz István Gábor: Kossuth-kultusz és a hódmezővásárhelyi olvasókörök
1849-1867 A világosi fegyverletétel megpecsételte a szabadságharc sorsát. Kossuth a számkivetettséget választotta. 1849-ben külföldre menekült és két esztendőt töltött a bulgáriai Vidin és Sumla nevű településeken. A török kormány több éves angliai tartózkodás után a kisázsiai Kütahyában adott Kossuthnak, valamint követőinek, menekülttársainak menedékjogot. Korábban csatlakozott hozzá a szerb kormány segítségével kiszöktetett felesége, majd nemzetközi nyomásra hosszú évek után szabadon bocsátott három gyermeke is. 1865-ben olasz földön telepedett le véglegesen. A számkivetettség hosszú évei alatt Kossuth két fontos célt tűzött ki maga elé: az egyik az önrendelkezés visszaszerzéséhez a nemzetközi háttér megteremtése, a másik az együtt élő népek megbékélésének és összefogásának biztosítása. Először az olasz-magyar együttműködést szorgalmazta a Habs- burg-hatalom elleni fegyveres fellépés érdekében. Mazzini sikertelen milánói felkelése 1853-ban az ellenállás magyarországi szervezését is meghiúsította. A magyar ügyet Kossuth amerikai útjai során emelte nemzetközi üggyé. Angliában és Amerikában tett kőrútjai során beszédeivel mindent latba vetett azért, hogy a nagyhatalmak újabb intervencióját elhárítsa az európai népek küzdelmeinek feltámadása esetére. Kossuth abban reménykedett, hogy a cári hatalom és a nyugati országok konfliktusainak kiéleződése a keleti kérdésben alkalmat adhat Magyarország függetlenségének visszaállítására. 1 859-ben újabb remény támadt a függetlenség kivívására. A Habsburgok háborúra kényszerültek Itá 1 iával. Cavour és III. Napoleon kapcsolatot teremtett Teleki Lászlóval és Klapka tábornokkal. Sajnos sem ekkor, sem később az elképzelések nem valósulhattak meg. Az önkényuralom válságos időszakában a Habsburg-hatalom inkább engedett olasz földön, veszni hagyván ottani birtokai egy részét, mintsem megkockáztatta volna a magyar szabadságharc újjáéledését. Kossuth másik terve a dunai államszövetség létrehozása, melynek ügyében tervezetet készített elő. A már korábban, 1 850-ben kidolgo26
