A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)
TANULMÁNYOK - Blazovich László: A Fekete Sas története
Az éjszakát az idegennek budapesti szállodában kellett töltenie, mert különben kellemetlen emlékekkel távozott volna tőlünk. ”19 A Sas működése A város nagyszerű szórakozóhelye a társadalom minden rétege előtt nyitva állt. A vendégek zömét azonban a város gazdagabb rétege adta.20 21 Vásárhely lakói az 50-60 körrel - a tanyavilág önerőből létrehozott kulturális és egyéb szórakozást nyújtó társulásaival - együtt 130-140 helyen tölthették el szabadidejüket, poharazás, illetve olvasás, művelődés közben. így minden társadalmi rétegnek, csoportnak, egyletnek, egyesületnek megvolt a saját vagy megszokott törzshelye. A Sasba tehát az járt, aki meg tudta fizetni, és megtalálta a számára minden szempontból megfelelő társaságot. A kor társadalmi és politikai viszonyait tekintve, nem lepődhetünk meg ezen. Ezt a törzsközönséget szolgálták ki az első bérlők, Halász István és neje, talán nemcsak őket várta az alábbi hirdetéssel a következő bérlő: Fekete Sas Szálloda Legjobb szórakozási hely! Kitűnő ételek és italok! Mérsékelt árak, Figyelmes kiszolgálás! Minden este Béla cigány zenekara játszik. Tisztelettel Surányi Sándor vendéglős. Egészen másként alakult a nagyterem helyzete. Nem adta bérbe a város, hanem saját kezelésben tartotta. Közvetlenül a tanácstól kellett kérni a termet, megfelelő díj fejében, bálok, gyűlések, színházi esték, egyéb kulturális rendezvények megtartására. Az üzlethelyiségeket különböző kereskedők bérelték. Az iratok között hentes, vaskereskedő, fűszeres, fodrász nevével találkozunk. A legkitartóbbak Espersütz János borbély és a Neff és Steinkampf vaskereskedő cég. Az étterem 19 LESTYÁN Sándor: Utazás a fehér asztal körül. Budapest, 1955. 1 17-118.; Vö. uo. 89-90. 20 KENÉZ József visszaemlékezése. 21 Vásárhelyi Híradó, 1906. 14
