A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)
TANULMÁNYOK - Blazovich László: A Fekete Sas története
bérlői közül mindössze Surányi Sándor tartott igényt két üzlethelyiségre, ahol sörcsarnokot nyitott, egyébként az üzletek mindig az étteremtől függetlenül működtek. A környéket is csinosították. Parkosítottak, és az ártézi kúthoz felállították Pásztor János Korsós lány nevű szobrát. Borsos József városi főmérnök azt javasolta, hogy a nagyterem színpadjának üres falaira Tornyai Jánossal festessenek képeket. A törvényhatósági bizottság közgyűlése a javaslatot pénz hiányában elvetette. A tanács léten- nyomon előbukkanó szűkmarkúsága bizonyára szép és értékes képektől fosztotta meg a város művészetet szerető lakosságát.“ Az első világháború idején és utána is néhány évig - az ország gazdasági helyzetéből fakadóan - nehéz éveket élt át a Fekete Sas. Fennállásának első szomorú eseménye mégsem ebből adódott. 1914 nyarán központi fűtést szereltek fel, a kávéházat pedig tölgyfa parkettel látták el. A központi fűtés próbaüzemelésekor, november 6-án, valamilyen módon tüzet fogott a tetőszerkezet faanyaga, s az épület 10 óra 10 perckor kigyulladt. A környéken lakó nép ijedten futott össze, a tető paláinak pattogásából eredő zajra azt hitték, hogy a város közelébe érkező orosz csapatok puskáinak ropogását hallják.22 23 Szerencsére, a károk nagy része a tetőzeten keletkezett, leszakadt azonban a nagyterem három csillára, és a termet egyéb károsodás is érte. A kár 37 ezer 20 korona 94 fillér, tehát a tulajdonos várost nem érte nagy károsodás. A háború már éreztette hatását a helyreállításban, a munkálatok elhúzódtak, és csak 1925. május 10-én vették át a cserépfedő-, ács-, bádogos-, valamint azbesztpala munkát.24 A rendbe hozott épületben az üzlet azonban nem ment úgy, ahogyan 1914-ig. A megcsappanó forgalom következménye: a bérlők rövid időnként váltották egymást, ami viszont nem kedvezett a Sas nívójának, jellegének megőrzésében. Nemcsak a forgalom gyengülésére, hanem annak kiváltó okára, a nehéz gazdasági körülményekre is jó példát szolgál a bérleti díj összegének ingadozása: 1916-ban a régi, 22CSLHL, 11.60/1906. 23 GILICZE Dezső visszaemlékezése. 24 CSML HL, II. 60/1906, 4767/0914, 2230/1917, 4864/1909. Ein. ir. 471/1906. 15
