A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)

TANULMÁNYOK - Blazovich László: A Fekete Sas története

Ezért a nagy összegét vajon mit adtak a tervezők és a kivitelezők a városnak? A szálló homlokzatával a Kossuth felé néz. A nagykapun belépve a földszinten balkéz felé helyezték el a kávéházi részt. Az épület stílusával összhangban neobarokk berendezés vörös plüssel borított bútorai szolgálták a vendég kényelmét a szép, tágas helyiségben. A kávéházból az étterembejuthattak, amely a Zrínyi utcai oldalra nézett, előtte nagy kerthelyiséget képeztek ki.

Ha egy társaság külön akart étkezni, rendelkezésére állt az étteremből nyíló külön terem, amelyet szalonszerűen rendeztek be. Idők folyamán ez a helyiség különböző szerepeket töltött be. Volt többek között női szalon és tiszti étterem.

A földszinten kapott helyet a konyha, a söntés, és az ezek ellátásához tartozó egyéb részeket is ide tervezték. A kaputól jobb kéz felé négy üzlethelyiséget alakítottak ki. Ezeket külön-külön bérelték a várostól a kereskedők.

Az emeleten volt a 32 méter hosszú, 15 méter széles, 11 méter magas nagyterem, a város büszkesége. Tiszántúlon csak az Arany Bika nagyterme volt nagyobb nála. Gyönyörű berendezésével, terjedelmével méltán lett Vásárhely kulturális életének központja.

A Zrínyi utcai rész két szintjére tették a 22 vendégszobát. A Sas vízellátását a Kossuth téren fúrt 2. számú ártézi kút látta el. A vizet bevezették az épületbe, fürdőszobát is építettek, a szobákat azonban nem látták el folyóvizes mosdókkal.18 Ezek felszerelése a későbbiekre maradt.

Merész dolog messzemenő következtetést levonni egy vendéglátási objektum berendezésének, működésének ismerete birtokában egy város még inkább egy országrész vendéglátó iparáról, mégis - úgy gondoljuk - talán mégse volt ebben az időszakban olyan vigasztalan a vidéki vendéglátás helyzete, ahogyan Lestyán Sándor - egyébként rendkívül tanulságos és olvasmányos munkájában - sommásan megítélte, ti. ,A Budapestre került külföldi legfeljebb egynapos gépkocsitúrákon ismerhette meg a Balatont, a Hortobágyot, a Bükköt, a Mátrát, vagy a kanyargó Tisza mentén a jellegzetes, a szép Alföldet.

18 GILICZE Dezső és Nemes Nagy Nándor visszaemlékezése.

13