A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)
TANULMÁNYOK - Blazovich László: A Fekete Sas története
kát és a vásárhelyi elképzeléseket jobban figyelembe vevő - tervezetet kértek, amelynek tanulmányozása után az első díjat Pártos Gyulának ítélték oda. A tervet, költségmódosítás után, a város, majd pedig a belügyminiszter is elfogadta. Hosszú huzavonát követően, amelyet a helyi sajtó nem kevésbé malíciózus megjegyzésekkel kísért, 1903 tavaszára lezáródott a tervek elbírálása és megvétele körüli bonyodalom. Az építkezés már gyorsabb ütemben haladt. A vállalkozó Kruzslicz Péter, helyi lakos lett, a művezetést pedig a Budapestről rendszeresen lejáró Pártos Gyula vállalta el illő díjazás, 14 ezer korona fejében. A vállalkozót kötelezték arra, hogy az „öreg” Sas bontási anyagát vegye meg és használja fel a munkálatoknál. 1904 májusában a tanács engedélyt adott Kruzslicz Péternek a régi épület bontásához, s hamarosan hozzáfogtak az építkezéshez is. Még ebben az évben megtartották a bokrétaünnepet is. Az ünneplő munkásokra és a már álló épületre tekintve, megnyugodhatott a vállalkozó, hiszen nem kellett félnie attól, hogy a közeledő tél okozta esetleges károk, sem pedig a vállalt határidő túllépése hasznából valamit is elvesznek. Mégis, talán legjobban a város közönsége örült, mert a Kossuth téren sétálva, már a valóságban is láthatta a régen várt új szálloda hatalmas tömbjét. A következő év tavaszán a munka nem folytatódott azzal a lendülettel, amellyel az előző évben ment, 1905 tavaszán a Sas építői is csatlakoztak ahhoz a bérharchoz, amely 2 hónapig tartott Vásárhelyen ebben az iparágban. A munka újrafelvétele után a lemaradást már nem tudták behozni, így október helyett csak decemberben nyílt meg az új szálloda és étterem. Az építkezés költségei, több módosítás után, 340-350 ezer korona közötti összeget tettek ki. A helyi Kruzslicz Péter vállalkozó mellett a vasvázas betonmunkákat Freud Henrik és fiai cég végezte, Heuffer Sándor a fűtés és hőszabályozás kivitelezője, a neobarokk stílusú bútorokat az aradi kisiparosok készítették. A munkában még számos környékbeli cég, valamint kisiparos volt érdekelt.17 17 Minderre Id. CSL HL II. 60/1906. 12
