A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1996 (Hódmezővásárhely, 1996)
HELYTÖRTÉNET - Makó Imre: A mozi hőskora Hódmezővásárhelyen
Az elegáns közönség meghódításával az országban egyre-másra létesültek a színház-igényű, tiszta és kényelmes mozipaloták. A hatóság merev elzárkózása a kizárólagos játszási jog megadásától Vásárhelyen ugyanakkor elriasztotta a tőkét egy ilyen irányú komolyabb befektetéstől.23 A mozi - bálák és más jövedelmezőbb rendezvények miatt gyakorta kényszerszünetet is tartva - tágasabb vendéglői helyiségekbe, tánctermekbe száműzve igyekezett díszletéül szolgálni a nagy varázslatnak, amikor vasárnap délutánonként fáradt cselédlány és megalázott inasgyerek kipirult arccal leste a filmvászon nagyvilági dámájának, rettenthetetlen hősének minden mozdulatát, de már nem is csak nézte, ö maga csókolt, verekedett ott a főúri fényűző kastélyokban, a messzi, egzotikus tájakon. A közönség megoszlása, az illúziókeltéshez általában nem megfelelő, minden különösebb atmoszférát nélkülöző vetítőhelyek, máskor meg a vázolt hatósági beavatkozások Vásárhelyen még a korszak konjunkturális viszonyai közt sem engedték meg, hogy egy-egy mozi hosszabb távon, akár két-három hónapnál tovább prosperáljon. Ez vonatkozik az időszak kiemelkedőbb vállalkozásaira, Nemes Armin könyvkereskedő és Bibó Lajos újságíró 1908 őszén az Iparegylet székházában megnyíló Olympia színházára, a Fekete Sasban ezidőtájt berendezkedett Narten Bioscopra, valamint a gr. Csáky Albin téren, a N. Imre Mihály-féle vendéglőben 600 személy befogadására a következő év elején kialakított Uránia színházra is.24 A főutcán, az Andrássy és a Batthyány utcák sarkán 1910 őszén nyílt meg a városban az első már építésénél fogva is mozinak szánt létesítmény. A korszerű, légfütéses, tágas előcsarnokkal, ruhatárral és cukrászdával is ellátott Uránia színház egyetlen hiányossága, hogy mindössze 400 személyre méretezték, így is 22 nézőnek csak állóhely jutott.25 Koncz Pál jeles helybeli építész vállalkozása a szórakoztatás mellett a tudományos ismeretterjesztést is zászlajára tűzte, azonban a fővárosi Uránia által megküldött darabokat, melyek inkább csak a szűk polgáriértelmiségi réteget vonzották, a rentabilitás érdeke hamarosan kiszorította műsorából.26 Az Uránia színház 1910-es Mozi-Újságja27 megjelenése idejét tekintve - a rendelkezésre álló adatok szerint28 - az ország 5-6. filmszaklapja volt. 72
