A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1996 (Hódmezővásárhely, 1996)

HELYTÖRTÉNET - Makó Imre: A mozi hőskora Hódmezővásárhelyen

A 10-es évek legelején vitathatatlanná vált a játékfilm, a fekete-fehér néma filmdráma elsőbbsége. A mozik ezután már a műsor felét, olykor egészét is kitöltő slágert játszanak, sztárok - mint Ásta Nielsen, vagy Waldemar Psylander - főszereplésével. A híradók, Pali és a többi burleszkhős a kísérőműsorba szorulnak vissza. A francia film hegemon szerepét átvevő dán, majd amerikai, kisebb részben olasz filmgyártás termékei a jól kiépített kölcsönzői hálózaton keresztül a legrövidebb időn belül eljutnak a hazai mozikba is. Ugyanakkor a külföldi filmek magas ára 1912-ben a rendszeres magyar játékfilmgyártást is kiváltotta.

A legkülönfélébb előadások és mutatványok engedélydíjaiból a városi szegényalapra befolyt összegnek 1910-ben már 60 %-át adták a mozik befizetései. Részesedésük 1910-ben 28,1904-ben még csupán 7 % volt.29 Az arány eltolódását kisebb részben a tömegszórakoztatás terén bekövetkezett minőségi átrendeződés idézte elő: a mozi - mely hosszú évekig maga is jobbára gátlástalan szenzációhajhászásával érvényesült- háttérbe szorította a legalacsonyabbrendű vásári komédiákat, mint a katasztrófák, hírhedt személyek stb. képeivel utazó panorámákat, a csodaszülöttek mutogatását, a kígyóembereket, a törpéket és óriásokat.30 Másfelől a mozielőadások gyakorisága rohamosan növekedett, így 1904 és 1910 között Vásárhelyen több mint tízszeresére, 1912-ben pedig - a vetítések rendszeressé, közel mindennapossá válásával - a mozik által befizetett engedélydíj (hétköznap 1, vasárnap és ünnepnap 2 K) már 411 koronát tett ki az 1910. évi 184 koronával szemben.31

Egy korabeli felmérés szerint a hazai mozikban átlag 38, Vásárhelyen- a város akkori két moziját összesen 1300 férőhellyel alapul véve - csak 47 lakosra jutott egy férőhely.32 A közönség azonban, miközben megélhetési viszonyai egyre romlottak a növekvő drágaság szorításában, valójában egy mozit is nehezen tudott eltartani. A potenciális nézőszám további csökkenését jelentette, hogy a 62 ezres lakosság mintegy 40 %- a a városon kívül, a hatalmas kiterjedésű külterületen élt. Nem véletlen, hogy az Uránia színház - bár a konkurens Fekete Sas Mozgó csak az év kis részében vállalkozott vetítésre - fennállása első két és fél éve alatt négyszer cserélt gazdát.

A kedvezőtlen üzletmenet elkeseredett harcot váltott ki a szórakoztatóipar vállalkozásai között. A mozielőadásokon rendszeressé váltak a

73