A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1996 (Hódmezővásárhely, 1996)
HELYTÖRTÉNET - Kruzslicz István Gábor: Halászat Hódmezővásárhelyen a 18-19 században
A város legtávolabbi vízrajzi határai a Kórógy-Mágocs értől a Marosig észak-dél irányban, míg a Tiszától a Száraz-érig és Orosházát Tótkomlóssal összekötő vonalig nyugat-kelet, illetve délkelet irányban húzhatók meg. A várostól délnyugatra eső mélyebb fekvésű területet a Mártélytól légvonalban Makóig húzható egyenessel lehet elválasztani az észak-keletre eső magasabb fekvésű területtől. Bodnár Béla 1930 körül még 74 tó, 32 lapos, 28 mocsár, 17 síkvíz, 11 semlyék, 11 fenék, 6 hajlat, 129 ér, 32 fok nevét gyűjtötte össze.4 A Bodnár Béla által összegyűjtött földrajzi helynevek mintegy egynegyed része vízzel kapcsolatos, amely érthető, ha figyelembe vesszük a Tisza szabályozása előtti földrajzi viszonyokat. Ma, amikor a Hód-tó kiszáradt medrében új városrész épül, nehéz elképzelni, hogy 200 évvel ezelőtt, áradásos időben kereskedőhajók jelentek meg a Hód-tó kikötőjében a Cigöllérben (a mai Bocskai utca végén). Vizes évszakokban csónakon vitték át a halottat és a gyászolók is csónakon keltek át a régi nagytemetőbe, amely a mai Újvároson a Hajda vendéglőtől (ma a majolika gyár területe) a Hód-tóig húzódott. 1753-ban, amikor Beczur Ferenc algyői tiszttartó zsarnokoskodása és a vallási üldözés elől a gyevi reformátusok elmenekültek, csónakokon eveztek át Vásárhelyre.5 A városból kiinduló utak a bel- és külterületen levő vizeken át, többnyire fából készült hidakon vezettek. A Citek hídját a Királyszék kezdeténél fapallókból ácsolták. Az Iklód hídján az Iklód-éren keresztül a Körtvélyes felé vezető útra lehetett jutni. A Kender-tó hídja a Kendertó ér medrén át a régi Hámszárító csárda mellett vezetett a Tiszai útra. A fahíd erős gerendákból készült és két kocsi is elfért egymás mellett rajta. A Téré hídját erős fenyőgerendákból ácsolták, melyen a régi szegedi útra lehetett átjutni. A Paperén szintén fahíd vezetett keresztül. A város belterületén az Új templom közelében a Hód-tavat a Kispiaci-tóval összekötő mélyvizü Topa-éren keresztül szintén fahidat építettek.6 A vizek nemcsak elválasztották, de össze is kötötték az egymástól távolabb eső területeket és a viziutak gyakran járhatatlan szárazföldi utakat helyettesítettek. A Tiszáról a Hód-tó kikötőjébe a Tére-éren át lehetett eljutni, ez volt a városba vezető legfontosabb viziút. A földesúr és a város számára szükséges fákat a Térén úsztatták a város alá, ilyenkor az ott épített halászrekeszeket el kellett bontani. A Hód-tavi kikötő a tónak a mai 37
