A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1996 (Hódmezővásárhely, 1996)

NÉPRAJZ - Földvári László: Élet a tanyán

Kamra:

A konyhából nyílott. Itt majdnem minden megtalálható, ami az élet- tevékenységhez kellett a tanyán.

Falba vert szögön lógott a lószerszám és a vasbogrács. Itt volt található a kenyérsütéshez szükséges teknő, sütőlapát, szakajtókosár, vájlingok (melyeket disznóölés alkalmával használtak), lisztes láda, különféle szerszámok: fűrész, balta, mosóteknö; szögre akasztva a subák és a kenyeret tartó polc.

Kiskonyha:

A tanya előtt végig futó folyósót, „gangot” a legvégén 1914-ben Hódiék is beépítették, így hozván létre a kiskonyhát az épülethez ragasztva. Az ártézi kút vizét is csak ide, a kiskonyhába vezették be, hol a mindennapok feladata mellett a vízigényes munkákat (mosás), disznóölési munkákat is el lehetett végezni. E célból épült a beépített tűzhely mellé a mosókatlan.

Az épület előtt végighúzódó ereszalján is volt ágy, asztal, pad. Nyáron itt étkeztek.

A tanya bővítése

1902-ben épült a góré, 1904-ben a birkaól, 1905-ben a kocsiszín és a disznóól, 1910-ben a féltetőre jászollal és akollal a csikóakól, 1914-ben az 5 férőhelyes szarvasmarha istálló, 1916-ban ártézi kutat fúrattak, melynek csurgalék-vize halastavat táplált. A továbbszivárgó víz kenderáztatóul szolgált. 1932-ben épült fel a 6 méter hosszú, 1,5 méter széles nagy góré deszkából, melyet 1940-ben cseréppel fedtek le.

Hódi István ifjúsága

Itt töltötte gyermekkorát. Itt nőtt föl a feketehalmi tanyán. Itt kezdett iskolába járni 7 éves korában. Ikergyerek lévén, 1 évvel később kezdte az iskolát. (A IV-V. osztályt már Hódmezővásárhelyen, a Deák Ferenc utcai iskolában járta.)

Miután elérte a 12 évet, nem volt tanköteles. Még két ismétlőt járt Feketehalmon, ahol 80 gyerek tanult a VI. osztályban. 20 éves koráig élte a tanyai emberek dolgos életét, míg 1916. január 15-én bevonult

90