Szemészet, 2022 (159. évfolyam, 1-4. szám)
2022-03-01 / 1. szám
Bioprotekció szerepe a szemszárazság kezelésében Barcsay-Veres Amarilla dr. Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest [Intézetvezető: Prof. Nagy Zoltán Zsolt] Bevezetés A szemfelszín egyensúlya csodálatosan összehangolt molekuláris munka eredménye. A környezet változásaira adott reakciók bonyolult jelátviteli útvonalakba fordítódnak, és a gráfokhoz hasonlóan aktiváló és inaktiváló köröket indítanak el. Klinikailag tünetmentes vagy tünetes lehet a páciens attól függően, mennyiben volt sikeres vagy sikertelen a bioprotekció. Homeosztázis a szemfelszínen A szemfelszín hámborítása állandóan találkozik idegen anyagokkal, ezért barrierfunkciót lát el, amit a könny és a pislogás is támogat. Bár a szemfelszín folyamatos kapcsolatban van a külvilággal és intenzíven eliminálja az idegen anyagokat, de semmiképpen nem steril. Akár hónapokig is stabil összetételű, rezidens baktériumok és vírusok (azaz a mikrobiom) szintén részét képezik, amelyek összetétele életkortól, földrajzi elhelyezkedéstől, kórállapotoktól függően változik. A szemfelszínen tolerált idegen anyagok elfogadása aktív folyamat eredménye, amelyben fő szerepet vállalnak a kötőhártya kehelysejtjei. Az általuk „átengedett” antigének ún. toleranciaszignált közvetítenek a stroma dendritikus sejtjei felé, ezáltal meghiúsul a specifikus immunaktiváció, nem jön létre gyulladás. A kehelysejtek száma öregedésben, száraz szemben, cikatrizáló pemphigoidban kevesebb, így az immuntolerancia is sérülékenyebb (4). A természetes immunválasz molekuláris mintázat felismerő elemei legtöbbször gyorsan detektálják és hatékonyan eliminálják az antigéneket, ugyanakkor az antigénprezentáló sejtek bevonódásával az adaptív immunrendszer is aktiválódik helyben, a szemfelszínen. A nyirokcsomókban a cirkuláló naiv T-sejtek aktivációja zajlik, majd a B-sejtek közreműködésével a véráram útján specifikus ellenanyagok kerülnek a könnymirigybe és a szemfelszínre. Az idegrendszer szintén kétirányú kommunikációt folytat az immunválasz effektoraival. Könnyfilm A kehelysejtek által termelt mucinból, a Meibom-mirigyek által termelt lipidekből és a könnymirigy által szekretált anyagokból és vízből áll össze. Mind szimpatikus, mind paraszimpatikus neurológiai szabályozás részt vesz ennek finomhangolásában. A könnyfilm feladata a lubrikáláson túl a patogének elleni védelem, és optimális optikai közeg biztosítása. A könnyben található növekedési faktorok felelősek az epithelium fenn tartásáért. A könnyfilm elterítésében a lipidrétegen kívül a pislogás is fontos élettani szereppel bír (8,12). Pislogás A pislogás függ a páratartalomtól, hőmérséklettől, idegi-hormonális tényezőktől, és a vizuális feladatoktól. Visszatartott pislogásnál a könny átlagos ozmotikus nyomása a normál 200-300 mOsmol-ról többszörösére emelkedhet. Ugyanakkor ez a növekedés nem fokozatos, hanem egy kritikus időpont után hirtelen ugrik fel akár 800-1400 mOsmol-ra, amely helyi ozmoprotekció meglétét feltételezi. A szemfelszín egyensúlya a környezeti hatások függvénye is. A dohányzás, a kontaktlencse-viselés, a táplálkozás, ultraibolya sugárzás, és sok más faktor eredőjeként egyénenként változó mennyire stabilan látja el összetett funkcióját a szemfelszín. A megbomlott egyensúly: valós és előretolt öregedés a szemfelszínen Az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken a megtermelt könny mennyisége, és immunglobulin tartalma. Képalkotó és szövettani vizsgálatok igazolták a könnymirigy szöveti szerkezetének szétesését, a Sjögren-szindrómához hasonló limfocitás beszűrődését. A Meibom-mirigyek idősebb korban atrofizálnak, az acinusok elvesztése a könny lipidtartalmának csökkenésével jár (4). Az epithelréteg felszínén található sűrű, glikántartalmú bevonat (ún. glycocalyx) nemcsak időskorban, hanem szárazszem-betegségben, allergiában is feltöredezik. Ezenkívül a sejtek közti intercelluláris kapcsolatok is károsodnak, az apikális epithelréteg lesodródása a barrierfunkció gyengülését eredményezi.
