Szemészet, 2022 (159. évfolyam, 1-4. szám)

2022-09-01 / 3. szám

The role of Adolf Szily (1348-1920) and Aurel Szily (1880-1945) in the Hungarian ophthalmology

A szemorvosi tevékenységen kívül társadalmi feladatokat is vállalt, élete utolsó évtizedeiben elnöke volt a Vakokat Gyámolító Országos Egyesületnek. Hogy minél jobban beleélhesse magát a vakok problémájába, a Braille-írást is elsajátította. Társadalmi tevékenységéért 1903-ban „szilsárkányt előnévvel magyar nemesi dmet kapott, majd 1910-ben magyar királyi tanácsos is lett (1, 2).

lett anatómiai tanulmányokat is végzett egyetemi éveinek végén. Az egyetemi képzés végeztével viszszatért Budapestre, ahol 1905-ben avatták orvosdoktorrá. Ezután viszszatért Freiburgba és 1908 és 1924 között Freiburgban dolgozott Axenfeld professzor mellett, tőle tanulta a szemészetet. Az 1906-1908-as évek között tanulmányutakon volt Berlinben, Frankfurtban és Heidelbergben. Berlinben dolgozott Robert Koch mellett is, valamint Ehrlich kezelési protokolljait is tanulmányozta. Freiburgban a betegellátás mellett jelentős irodalmi munkásságot is kifejtett. 1910-ben habilitált szemészetből. Ezután klinikai főorvos lett, továbbá az egyetemi magántanári címet is megkapta. Az 1910-ben megjelent Grósz-Hoór szemészeti kézikönyvben ő írta „A szem fejlődéstana”, valamint „A gerinces állatok szemének fejlődése” című fejezeteket mintegy 150 oldalas terjedelemben. Pályája gyorsan ívelt felfelé, 1913-ban Londonban a XVII. szemészeti kongresszuson „Az anaphylaxia kérdésről a szemészetben” címmel adott elő. Még ebben az évben rendkívüli professzorrá nevezték ki Freiburgban. 1914-ben újabb monográfiát jelentetett meg „Die Anaphylaxie der speziellen patologischen Anatomie und Histopathologie” címmel. 1916-ban a „Lencse” című fejezetet írta egy német nyelvű könyvben (Handbuch der speziellen patologischen Anatomie und Histologie).

Az első világháború idején a francianémet front mögötti hadikórházban dolgozott a hadsereg főszemészeként. Itt nyílt alkalma a háború

Szily Aurél

Szily Aurél (2. ábra) 1880-ban született Budapesten. Édesapja Szily Adolf, a budapesti Zsidókórház szemész főorvosa. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait részben Budapesten, részben Freiburgban végezte. 1905-ben magyar, 1910-ben szerezte német orvosi diplomáját Freiburgban. Fiatal medikus korában Lenhossék professzor mellett dolgozott és elsősorban a szem fejlődéstanát és anatómiáját tanulmányozta. Az utolsó egyetemi szemesztereket már Freiburgban végezte, itt ismerkedett meg későbbi példaképével és édesapja kollégájával a neves Axenfeld professzorral, aki mestere lett. Axenfeld felismerte képességeit és meglátta benne a jövő tehetséges szemorvosát. Freiburgban Wiedersheim professzor mel(137)

1. ábra: Szily Adolf C1B4B-1920]

2. ábra: von Szily Aurél [1BBO-1945]