Szemészet, 2022 (159. évfolyam, 1-4. szám)
2022-09-01 / 3. szám
Szily Adolf C1848-1920] és Szily Aurél (1880-19451 szerepe a magyar szemészetben okozta szemsérülések kezelésére, diagnosztikájára és követésére. Ennek eredményeként egy 3 kötetes művet jelentetett meg „Atlas der Kriegsaugenheilkunde'' címmel. A kéziratban megjelentette a vizsgált szemsérült betegek fotóját, a radiológiai képet, valamint a szövettani metszeteket egyenként kézzel rajzolta le. A Mária Utcai Szemészeti Klinika felújítása során dr. Nagy Zoltán Zsolt néhány szövettani eredeti rajzot megtalált és ezeket sikerült felújítani és megőrizni. A háborúban végzett gyógyító tevékenységéért több magas katonai elismerésben, kitüntetésben részesítették. 1924- ben publikálta az „Erkrankungen der Lieder, Binde-, Lederund Hornhaut” című munkáját. Ebben az évben meghívást kapott az észak-németországi Münsterből, hogy vezesse az ottani szemészeti klinikát. Ordináriusi rangban a Münsteri Egyetem Szemklinikájáénak első szemész professzora lett. Szily professzor tervei alapján építették és rendezték be a klinikát. A klinika alaprajza nagyban hasonlít a Mária utcai Szemklinika alaprajzához, hasonló klinkertéglás patinás épület. 1925 után a münsteri klinikát a német és az európai, valamint a nemzetközi szemészet egyik központjává tette. Számos vezető szemészegyéniség került ki klinikájáról. Nemcsak kitűnő szervező, de kiváló előadó is volt, személyisége tiszteletre- és szeretetre méltó volt. Emlékét máig őrzik a Münsteri Szemészeti Klinikán. 1925- ben a Német Szemorvostársaság (DOG) Graefe-díjjal tüntette ki munkássága elismeréseként, 1927- ben Axenfeld mellett társszerkesztője lett a legismertebb német szemészeti folyóiratnak, a Klinische Monatsblatter für Augenheilkunde-nak, ezután 1930 és 1937 között a folyóirat főszerkesztője volt. Nemzetközi ismertségének növekedésével 1929-ben meghívták a kölni Szemészeti Klinika élére. Konrad Adenauer, későbbi szövetségi kancellár, az akkori polgármester személyesen nyújtotta át a meghívást. Ugyanakkor a freiburgi egyetemen is megürült a szemészeti tanszék Axenfeld nyugdíjba vonulása miatt. Azonban már Münstert tekintette otthonának, ezért köszönettel hárította el mind a kölni, mind a freiburgi meghívásokat. Korabeli források alapján a münsteri diákok fáklyás felvonulással köszönték meg Szily professzornak a Münsteri Egyetemhez való kötődését. Műtéti képességeit mi sem jellemezte jobban, mint amit Axenfeld professzor úr mondott: „Ha komplikált kataraktám lenne, azt kívánnám, hogy Szily operáljon.” Közel 120 közleménye és monográfiája jelent meg élete során. Behatóan foglalkozott a szem anatómiájával, annak fejlődéstanával, fejlődési rendellenességeivel. A papilla morfometriai eltérésit szintén behatóan vizsgálta, számos művészeti rajzot hagyott maga után. Alapkutatásokat is végzett a szem immunbetegségeivel kapcsolatban, tanulmányozta a szimpátiás oftalmiát, a szem tuberkulózisát, az endokrin betegségek és a szembetegségek kapcsolatát is. O is hagyott hátra befejezetlen munkákat, de nem volt olyan utóda, aki folytatni és kiadni tudta volna ezeket (4). Jelentős patológiai és szövettani gyűjteményt hagyott a Mária Utcai Szemészeti Klinikára a megóvás érdekében, azonban a klinika háború utáni vezetése ennek szakszerű megőrzésére nem fordított elég gondot, valamint az 56-os forradalom is jelentősen károsította a klinika épületét, Sajnálatosan ezek az értékes ládák az 50-es években történt selejtezés során megsemmisültek. A hitlerizmus derékba törte karrierjét, 1935-ben származása miatt eltávolították az egyetemről. Számos nagyhírű szemorvos tiltakozása kapcsán „nyugdíjassá” minősítették státuszát. 1939-ben a folyamatos zaklatások miatt visszatért Budapestre, állást itt sem kaphatott, otthonában folytatta tudományos munkáját. A háború befejeződése után 1945-ben meghívta a Semmelweis Egyetem az Imre professzor halála miatt megüresedett Mária Utcai Szemészeti Klinika élére, azonban kinevezését nem tudta elfogadni betegsége miatt, és még ebben az évben 65 éves korában meghalt. Szily Aurél munkássága, eredményei megkérdőjelezhetetlenek, a német szakirodalom ma is több tanulmányban és beszédekben is méltatja Szily Aurélt. Sajnálatos, hogy korai halála megakadályozta magyarországi munkásságának kiteljesedését (1, 2). Nyilatkozat A szerzők kijelentik, hogy szemészettörténeti közleményük megírásával kapcsolatban nem áll fenn velük szemben pénzügyi vagy egyéb lényeges összeütközés, összeférhetetlenségi ok, amely befolyásolhatja a közleményben bemutatott eredményeket, az abból levont következtetéseket vagy azok értelmezését. Irodalom 1. Bartók I. A magyar szemészet története 1954. Akadémiai kiadó 2. Bíró I. Szily Adolf, Szily Aurél. Orv Hetil 1983 Aug 21; 124(34): 2065-6. 3. Ehrenstein WH, Gillam BJ. Early demonstrations of subjective contours, amodal completion, and depth from half, occlusions “Stereoscopic experiments with silhouettes” by Adolf von Szily (1921). Perception 1998; 27:1407-1416. 4. Rohrbach JM, Szurman P, Thamos S. Zum 130. Geburstag und zum 65. Todestag: Der Schriftleiter “Monatsblatter” Aurel von Szily, und sein unveröffentlichtes Lebenswerk über die kongenitalen Papillenaomalien Klin Monbl Augenheilkd 2010; 227(8): 659-662. https://doi.org/10.1055/s-0029-1245316 Levelezési I Prof. Dr Nagy Zoltán Zsolt, egyetemi tanán Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika 1085 Budapest, Mária u. 39. E-mail: nagy.zoltan_zsolt@med.semmelweis-univ.hu 138
