Szemészet, 2022 (159. évfolyam, 1-4. szám)

2022-09-01 / 3. szám

Szemészet 159. évfolyam, 2022; 3. szám 136-138. Szemészettörténet

DÓI. 10.55342/SZEMHUNGARICA.2022.159.3.136

Szily Adolf (1848-1920) és Szily Aurél (1880-1945) szerepe a magyar szemészetben

Nagy Zoltán Zsolt or., Bakos-Énzsöly Anna dr.

Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest [Igazgató: Prof. Dr Nagy Zoltán Zsolt egyetemi tanár]

A két Szily szemész professzor, Adolf az apa, Aurél a fia, mind a magyar, mind a nemzetközi szemészet élvonalába sorolhatók. Mindkettőjük közös érdeklődési területe volt a szem anatómiájának, fejlődéstanának, fejlődési rendellenességeinek problémaköre. Mindketten élénk szakirodalmi tevékenységet folytattak, elsősorban német nyelven. Mindketten művészien rajzoltak, zenéltek, operáltak.

The role of Adolf Szily (1948-1920} and Aurel Szily (1880-1945) in the Hungarian ophthalmology

Both the father named Adolf Szily and the son Aurel Szily had a significant role within the Hungarian and international ophthalmology. Both were interested in anatomy, organogenesis, developmental anomalies of the eye. Both had an active role in publishing especially in German language. Both were able to perform drawing, playing music and operating eyes on an artistic level.

Szily Adolf, Szily Aurél Adolf Szily, Aurel Szily

Szily Adolf

Szily Adolf (1. ábra) 1848-ban Budapesten született, orvosegyetemi tanulmányait Bécsben végezte. 1872-ben avatták orvosdoktorrá. Bécsben kezdett el dolgozni, először Stellwag, majd Arit mellett tanult és szerzett szemész szakorvosi képesítést. 1875-ben visszatért Budapestre, és szemorvosként kezdett dolgozni. Először a székesfővárosi poliklinika szemészeti szakrendelését vezette, majd 1878- ban fiatal kora ellenére kinevezték a budapesti Zsidókórház szemész főorvosává. Itt dolgozott 1920-ban bekövetkezett haláláig. 1883-ban magántanárrá, 1898-ban címzetes rk. tanárrá habilitálták. Szakterülete a látóideg morfológiai elváltozása volt. 1909-ben a Magyar Orvosi Könyvkiadó Vállalat által megjelentetett 4 kötetes könyvben ő írta „A szemtükri vizsgálat és az ép szemfenék”, valamint „A szem világra hozott rendellenességei és fejlődési hibái” című fejezeteket. Gyakorló szemorvosként és operatőrként is jó híre volt a fővárosban. Érdemeihez tartozik, hogy ő volt az első, aki elvetette a szembetegek ágyban történő operálását és szemműtétekre specializált saját műtőt alakított ki osztályán. 1914-ben az ő tervei szerint építették meg a Zsidókórház új szárnyát, ahol a földszinten a fül-orr-gégészet, az emeleten pedig a szemészet kapott helyet. Tudományos téren a szem élettana és a szemfenéki elváltozások érdeKézirat beérkezése: 2022. 09. 01. Közlésre elfogadva: 2022. 09. 16.

(136;

kelték. Számos részletesen kidolgozott szemfenéki rajzát jelentették meg 1901-ben könyv formájában: „Augenspiegel Studien zu einer Monographie des Sehnerveneintrittes”. Későbbiekben fia is követte példáját és művészi rajzokkal örökítette meg a papilla elváltozásait, illetve a sérült szemek patológiás, szövettani elváltozásait. Több mint 50 publikációja jelent meg, elsőként írta le az „astigmia fundi” fogalmát. Halálát követően fia talált befejezett, kiadatlan tudományos kéziratokat. Ezek közül az egyik 1921-ben németül megjelentetett posthumus kéziratot az utókor olyan jelentősnek ítélte, hogy 1998-ban teljes terjedelemben közölték angol nyelvre fordítva (3).