Szemészet, 2022 (159. évfolyam, 1-4. szám)
2022-09-01 / 3. szám
Calculation and surgical practice of the toric intraocular lens seb 12 h-s lokalizációja ha centrálisabb, illetve, ha a seb szélessége nagyobb. A műlencse-kalkulátorok az indukált astigmiát tekintve nem irodalmi adat bevitelét kérik, hanem az operatőrre jellemző egyéni indukált astigmiamérték átlagát, amely a sebmérettől és a seb lokalizációjától is függ. Ezért javasolt minden operatőrnek sebtípusonként 50-100 szemen a saját műtétekre jellemző indukált astigmiát kiszámítani, bár az átlagos érték éppen a definíció miatt nem minden betegen lesz valós. Erre számos módszer áll rendelkezésre, egyik ilyen a www.doctorhill.com oldalon található, vektoranalízist alkalmazó kalkulátor. Az indukált astigmia egyértelműen hatással van a tórikus műlencsével végzett lencseműtétek posztoperatív eredményére. A cyclotorzió jelensége Ülő és fekvő állapotban a cornealis astigmia tengelye különbözhet a szemizmok tevékenysége miatt. Ezt a jelenséget nevezzük cyclotorziónak, amelynek mértéke átlagosan ugyan alacsony (+1,43°, SD: 3,41°), azonban a cyclotorzió -10,3° és +24,0° között változhat (21, 72, 79). Az észlelt cyclotorzió egy része testhelyzeti hibákból származik, vagyis a fej dőlése és a testtartási hiba együttese miatt mérjük (79). A cyclotorzió figyelmen kívül hagyása a reziduális astigmia növekedéséhez vezethet tórikus műlencse implantációja után, ezért az astigmiatengely jelölése minden esetben ülő helyzetben szükséges, miközben a beteg másik szeme távolra fixál. A tórikus műlencse leendő tengelyének jelölése A műtét előtt szükséges a meredek cornealis tengely jelölése, amely kézi vagy digitális módszerekkel, illetve jelölőeszközökkel lehetséges. A kézi jelölést stabil, egyenes fejtartás mellett, az áll és a homlok biztos megtámasztása után, szükség esetén tágított szemrésnél végezzük, ülő helyzetben. Gyakran használt módszer, amikor külön eszköz nélkül, egy erre alkalmas réslámpa fokjelölője és egy tű segítségével a limbusnál apró, de látható két sebzést ejtünk egymástól 180°-ra, amelyeket esetleg steril festékkel teszünk még láthatóbbá a műtét során való felhasználáshoz. A kézi jelölés lehet egy- vagy kétlépcsős. Első esetben a vízszintes tengelyt jelöljük fel, majd a műtőasztalon íves kézi markerrel indikáljuk a meredek tengelyt. A második esetben direkt módon a meredek tengelyt jelöljük. Az esetek többségében az egyszerűbb és kevesebb hibaforrást tartalmazó egylépcsős jelölés könnyen kivitelezhető, nagyon szűk szemrés esetén viszont célszerűbb a kétlépcsős technikát alkalmazni. Eszközös megoldások is rendelkezésre állnak, amelyek „egyszerű” jelölők (Mendez Degree Gauge, Whitman Axis Marker, Storz), Goldman tonométerre applikált fej (ToMark, Geuder), vízszintezős marker (Toric Bubble-marker, Storz), Nuijts-Lane Pre-op Toric Reference Marker (Asico), RoboMarker (Surgilum) vagy penduláris marker (Whitehouse Gravity Axis Marker, Rumex) lehetnek. A digitális jelölés során az iris és/ vagy a perilimbális erek képi, digitális rögzítése történik, amely segítségével egy videótechnika a műtéti területre vetítve (overlay) segíti a megfelelő tengelyben történő sebnyitást, a capsulorhexist és a műtét végén a tórikus műlencse tervezett tengelybe pozicionálását. Jelenleg elérhető ilyen rendszerek a Verion® Image-Guided System (Alcon), a Callisto Eye System® (Zeiss), a True-Guide® (Leica) rendszere és az iTraceTM Surgical Workstation (Hoya). A szürkehályogműtét fő lépései tórikus műlencse beültetése esetén 1. A szemrés feltárása, povidone-jodid használata a szakmai irányelv szerint, 2. cornealis sebnyitás a tórikus kalkulátorban megjelölt tengelyben, 3. az elülső csarnok viszkoelasztikus anyaggal való feltöltése, 4. a műlencse optikájának szélét később körben fedő capsulorhexis készítése, 5. a lencse eltávolítása a szokott módon, 6. az elülső tok polírozása nem feltétlenül javasolt minden esetben, 7. a tok kohezív viszkoelasztikus anyaggal való feltöltése, 8. egyéni mérlegelésként tokfeszítő gyűrű implantációja (ellentmondásos eredmények), 9. a műlencse implantációja a tokba, 10. a műlencse tervezett tengely elé forgatása 5-10°-kal, 11. viszkoelasztikus anyag eltávolítása a műlencse mögül is, 12. a műlencse végső tengelybe forgatása, 13. a jelölés és a műlencsetengely fedésbe hozása, 14. javasolható, hogy a műlencsét a hátsó tokra enyhén nyomjuk rá, 15. sebzárás, intracameralis antiobiotikum alkalmazása, 16. fiziológiás szemnyomás ellenőrzése, illetve „beállítása”. Hibaforrások a tórikus műlencsék használatánál és ezek megoldásai Az astigmia korrekciójának kiszámíthatósága tórikus műlencse-implantáció után a nem tervezett reziduális astigmia mértékével és előfordulási arányával jellemezhető. Irodalmi adatok alapján a reziduális refraktív cylinder mértéke 0,45- 0,7 D közötti, kisebb, mint 0,5 D az esetek 50-80%-ában, és kisebb, mint 1,0 D az esetek 64-98%-ában (37, 43, 44, 65). Más adatok szerint a posztoperatív astigmia kisebb, mint 1,0 D az esetek 70,55%-ában (78). Irodalmi adatok alapján szemüveges korrekció nem volt szükséges műtét után 6 hónappal a vizsgált betegek 61,0%-ában (43). A szubjektív posztoperatív astigmia mértéke 105,
