Szemészet, 2022 (159. évfolyam, 1-4. szám)
2022-06-01 / 2. szám
Intraoperative complicationa during cataract surgery performed by residents and staff surgeons A. táblázat: Komplikált szürkehályog-műtétek során fellépő intraoperativ szövődmények in=255] rezidenseknél és szakorvosoknál Komplikált esetek [n=255) Rezidensek (n=13) Szakorvosok (n=242) n % n % n % 10 3,92 O O 10 4,13 0 0 O 0 0 O 10 3,92 0 O 10 4,13 2 0,78 0 0 2 0,83 8 3,14 2 15,38 6 2,48 5 1,96 O 0 5 2,07 2 0,78 1 7,69 1 0,41 1 0,39 O 0 1 0,41 1 0,39 O 0 1 0,41 Intraoperativ komplikáció Hátsó tokszakadás Üvegtestveszteség nélkül Üvegtestveszteséggel Elsüllyedt lencsével Zonulolízis Elülső tokszakadás Műlencse-diszlokáció Elülső csarnoki vérzés Expulziv vérzés 1 . ábra: Rezidensek és szakorvosok által elvégzett szürkehályog-műtétek megoszlása Rezidens szakorvossal 2,15% Rezidens 3,90% 7,2%), mint a szakorvosok esetében (n=26; 1,5%). A vizsgált műtétek során az intraokuláris műlencse 96,6%ban (n=1756) a tokzsákba, 1,8%-ban (n=33) a sulcus ciliarisba került beültetésre. Irisclip műlencse-beültetés 6 esetben (0,3%) történt, míg 23 esetben (1,3%) nem történt műlencse-beültetés (egy későbbi műtét során történik a műlencse implantációja). A rezidenseknél (n=4; 3,6%) szignifikánsan több esetben (p=0,021) nem történt primer műlencse-beültetés a szakorvosok által végzett műtétekhez képest (n=19; 1,1%). Megbeszélés A látásromlást okozó szemészeti betegségek közül a szürkehályog világszinten vezető szerepet tölt be, így nem meglepő, hogy a szürkehályog-műtét a leggyakoribb intraokuláris műtét világszerte (7, 10, 15). Felmérésünkben a szemész rezidensek és szakorvosok által végzett szürkehályog-műtétek intraoperatív komplikációit hasonlítottuk össze hazánk egyik vezető, hármas progresszivitási szintű szemészeti intézményében. Vizsgálati anyagunkban a phacoemulzifikációs technikával végzett szürkehályog-műtétek során fellépő intraoperativ szövődmények incidenciája 5,6% volt. A nemzetközi irodalomban közölt eredmények alapján ez az előfordulási gyakoriság magasabb, mint Kanadában (1,8%) (6), Portugáliában (4,1%) (9) és Ausztráliában (4,9%) (4). A rezidensek által végzett műtétek során intraoperativ komplikáció az operációk 11,8%-ánál jelentkezett. Ez az arány magasabb Low és munkatársai által közölt kanadai (2,7%) (6), Briszi által közölt német (3,8%) (2), Fong által publikált ausztrál (6,1%) (4), Oliveria-Ferreira portugál (6,3%) (9), és Ellis amerikai adataihoz (7,8%) (3) képest. Alacsonyabb azonban, mint a Mohanna Al-Jindan által publikált 17,5%-os szaúd-arábiai incidenciaérték (1). Ezen felül a szakorvosok által végzett műtétek szövődményeinek gyakorisága is kissé magasabbnak mutatkozott (5,2%) klinikánkon, az ausztrál (2,7%) és a portugál (3,3%) incidenciaértékekhez képest (4, 9). Jelentős különbségeket láthatunk a különböző publikációkban a rezidensek és a szakorvosok által végzett műtétek során fellépő intraoperativ szövődmények incidenciájában. Míg Low és Fong nem találtak szignifikáns különbséget, Oliveira-Ferreira és munkatársai szignifikáns eltérést találtak a rezidensek és a szakorvosok szövődményrátái között. A nemzetközi szakirodalomban megjelent adatok közötti különbségek hátterében feltételezhetően a különböző országokban a szemészeti curriculum ideje alatt elvégzett szürkehályog-műtétek eltérő száma állhat, mivel a szürkehályog-műtétek során jelentkező intraoperativ komplikációk gyakorisága az elvégzett műtétek számával jellemzően csökken (12, 13). Számos publikáció jelent meg a szürkehályog-műtét tanulógörbéjéről. A tanulmányok nagy része 80-100 elvégzett műtétre becsülte azt a határt, amelyet követően a szövődményráta csökkenése a gyakorlott operatőrök intraoperativ komplikációs gyakoriságát megközelíti (1, 12, 13). Magyarországon a szemészeti szakképzés 56 hónap. Klinikánkon a második év befejezése után kezdik meg a rezidensek szakorvosi felügyelet mellett a szürkehályog-műtétek végzését. A teljes képzési program alatt minden rezidens 50-120 szürkehályog-műtétet
