Szemészet, 2021 (158. évfolyam, 1-4. szám)
2021-03-01 / 1. szám
Intraorbitalis cavernosus haemangioma progressziója és műtéti ellátása "7. ábra: Egy évvel az operáció után készült felvétel a hátsó pólusról véredényekből felépülő, kötőszövetes tokkal körülvett éreredetű szövetszaporulat volt látható. Malignitásra utaló jelet nem mutatott. A beteget klinikánk fekvőbetegosztályáról a harmadik posztoperatív napon fedőkötéssel, panaszmentesen otthonába bocsájtottuk. Az egy hetes kontroll során a visus 1,0/0,7 volt, tehát négy tized javulást értünk el. A műtéti terület reakciómentes volt, exophthalmusa megszűnt. A szemmozgásokban elmaradás nem volt észlelhető, diplopiát nem jelzett, konfrontálisan vizsgálva látótere szabad volt. Az érintett bal oldalon kivehető határú papillát találtunk, a korábban észlelt prominentia megszűnt. Betegünk az egy hónapos kontrollra nem jött el, egy évvel az operáció után telefonos megkeresést követően vizsgálhattuk újra. Látásélessége mindkét szemén teljes volt. Hertel-exophthalmométerrel 18/18 millimétert mértünk 93 mm-es alapon, ptosisa megszűnt, a bulbus mindkét oldalon szabadon reponálható volt (6. ábra). Békés elülső szegmensek és isocoriás pupillák, a bal oldalon nívóban lévő, körkörösen kissé elmosódott határú, az ellenoldalinál árnyalattal halványabb papilla volt látható (7. ábra). Esetmegbeszélés A cavernosus haemangioma benignus éreredetű térfoglalás, újabb nómenklatúra alapján gyakorta inkább érmalformáció néven emlegetjük (3). Az életkor előrehaladtával fokozatosan növekszik, majd a 4-5. évtized környékén okoz tüneteket. Az esetek többségében nőknél fordul elő (9). Legjellemzőbb, az orbita középső harmadában, intraconálisan, a nervus opticustól laterál felé eső elhelyezkedés (6). Szövettanilag dilatált, vérrel telt éreredetű véredényeket láthatunk, amelyeket egy réteg endothel, vagy mint esetünkben, vaskos kötőszövetes tok határol. Előfordulhat nekrózis, trombózis, kalcifikáció és haemorrhagia is. Az exophthalmus általában mérsékelt fokú, ritkán súlyos. Leggyakoribb az axiális jellegű proptosis, amely a tumor intraconalis, azaz az izomconuson belüli elhelyezkedésére utal. Ilyenkor, mint páciensünk esetében is, az axiális tengelyen, a bulbus mögött található az elváltozás. Esetenként a szem diszlokált helyzetbe kerül, amely a térimé extraconalis lokalizációját jelzi. További ritka tünet lehet az érintett szemizmok kifeszített állapota következtében fellépő szemmozgás-korlátozottság, kettőslátás (2). Amennyiben az érmalformáció közvetlenül a szemgolyó mögött, annak hátsó falát bedomborítva helyezkedik el, a fundus vizsgálata során chorioretinalis redők láthatók. Ahogy betegünknél is megfigyelhettük, a tumor nervus opticust komprimáló hatása pangásos papil8. ábra: T^súlyozású sagittalis MR-felvétel í 47 ■ 6. ábra: Betegünk az egyéves kontrolion 9. ábra: Ta-súlyozású axiális felvétel
