Szemészet, 2021 (158. évfolyam, 1-4. szám)
2021-03-01 / 1. szám
Diagnosis and treatment of fungal keratitis in our practice 2. táblázat: A táblázat esetszámra bontva mutatja az alkalmazott vizsgálati módszereket, illetve azok kombinációja esetén az eredményeik pozitivitásának arányát 1 eset pozitív 1 eset: szimpla diagnosztikus módszer [tenyésztés] 11 eset: kétféle diagnosztikus módszer 3: csak egyféle pozitív 8: mindkettő pozitív 22 eset: 9 eset: háromféle diagnosztikus módszer 2: csak egyféle pozitív kombinált diagnosztikus módszer 5: kétféle pozitív 2: mindhárom pozitív 2 eset négyféle 1: egyféle pozitív diagnosztikus módszer 1: mind a négy pozitív bi táblázatban láthatók a betegeinknél azonosított gombafajok, az esetek számszerű előfordulása, valamint a rizikófaktorok összefüggése az azonosított gombafajjal (1. táblázat). A „Módszerek” részben leírtaknak megfelelően a gombás keratitisek diagnózisa a részletes anamnézisfelvételen, valamint réslámpás vizsgálaton túl tenyésztés, kaparékvizsgálat, konfokális mikroszkópia, és szövettani vizsgálat segítségével született meg. Tenyésztés és kapa- 2. ábra: A konzervatív diagnosztikus módszerekkel Ckaparékvétel, tenyésztés, konfokális mikroszkópos vizsgálat] diagnosztizált gombás keratitisek esetszámai. A metszetekben lévő számok a kombinált módszerekkel diagnosztizált esetszámokat jelölik rékvizsgálat 22-22 betegnél, konfokális mikroszkópia és szövettani vizsgálat 7-7 betegnél történt. Az esetek túlnyomó részében egyszerre több diagnosztikus lehetőség kihasználásával éltünk, csupán egyetlen olyan eset volt, ahol csak önmagában tenyésztés történt. 11 esetben kétféle, 9 esetben háromféle, 2 esetben négyféle diagnosztikus módszer kombinált alkalmazásával jutottunk diagnózishoz (2. táblázat). A kombináltan alkalmazott diagnosztikus módszerek esetén az esetek felében az összes alkalmazott módszer megerősítette a diagnózist. Az 1. ábrán a gomba okozta szaruhártya-gyulladás jellegzetes megjelenése látható. A képen Fusarium oxysporum okozta keratitis réslám pafotója látható. A 2-3. ábrákon az egyes módszerekkel, illetve azok kombinációjával diagnosztizált esetszámok láthatók. A 2. ábrán a konzervatív diagnosztikus módszerek (kaparék, tenyésztés, konfokális mikroszkópia) eredményei, a 3. ábrán a szövettani vizsgálat eredményei. Szövettani vizsgálat 7 esetben történt, 3 esetben nem igazolta a gombás infekciót, 4 esetben igen. A 4 pozitív eredményből 2 esetben más diagnosztikus módszerrel nem kimutatott mikotikus eredetet igazolt, 2 esetben más módszerrel is kimutatott mikotikus eredetet erősített meg. A 3. táblázat részletes összefoglalót ad az egyes betegeknél alkalmazott diagnosztikus módszerekről, azok eredményéről, illetve az azonosított gombafajokról. Retrospektív vizsgálatunkban a tünetek megjelenése és a diagnózis felállítása között eltelt időt is vizsgáltuk, ez átlagosan 17,7±18,3 (1-70) nap volt. Ennek részletesebb bemutatása a 4. ábrán látható. Az ábrán 22 beteget jelöltünk, egy esetben az anamnesztikus adatok alapján nem derült ki pontosan a kérdéses idő hossza. A korrekt diagnózis felállítását követően végül a 23 beteg mindegyikénél gyógyulást értünk el a mikotikus keratitist tekintve. A 23 beteg közül kettőt ambulanter tudtunk konzervatívan kezelni, 21 esetben hospitalizáció vált szükségessé. A hospitalizált betegeknél 12 esetben konzervatív kezeléssel (lokális és szisztémás gombaellenes terápiával) sikerült gyógyulást elérnünk, 1 esetben abrázió elvégzése elegendő volt, 1 esetben a konzervatív kezelés mellett elvégzett kötőhártyafedés és amnionplasztika jelentett megoldást, 7 esetben perforáló keratoplasztika vált szükségessé. A konzervatív kezelés amphothericin B vagy voriconazol cseppke-
