Szemészet, 2021 (158. évfolyam, 1-4. szám)

2021-12-01 / 4. szám

Novelties in the treatment of uveitis 3. ábra: Biológiai terápia mellett remisszióban lévő pars planitis [fekete nyilak: szálcsás üvegtesti homályok, piros nyíl: inaktív vasculitis) ségű, és az esetleg a háttérben álló szisztémás autoimmun betegségek kezelésében is fontos. TNF-a-gátló terápia nem indítható demyelinizá­­ciós betegség és akut fertőzés ese­tén. Ugyanakkor tudni kell, hogy mellékhatás a betegek 30%-ában fordul elő (25), amely leggyakrab­ban fertőzésekre való fogékonyság (tuberkulózis [tbc] kialakulása vagy reaktivizálódása), demyelinizáci­­ós vagy autoimmun betegség (25). Gyermekkori immunmediált uve ­itis esetén a kortikoszteroid növe­kedésre kifejtett hatása, illetve a zavart okozó hormonális hatásai miatt nagyon kedvező biologikum az adalimumab azzal együtt, hogy használata alatt gyermekeknél élő kórokozót tartalmazó vakcinák nem adhatók. Ugyanakkor terhes­ség és szoptatás alatt biztonsággal használható. Az adalimumab kezdeti dózisa fel­nőttnél 80 mg szubkután, amelyet tartósan kéthetente követ 40 mg. Az adalimumab kitüntetett jelen­tőségét és alkalmazhatóságát uve­­itisben három nagy randomizált placebokontrollált multicentrikus vizsgálat támasztja alá számos egyéb vizsgálat mellett (2, 11, 19, 25, 33, 42, 47, 48). A VISUAL I és II igazolta effektivitását és biztonsá­gosságát aktív és inaktív uveitisben: az adalimumab 50%-kal csökken­tette a terápiás kudarcot, hosszabb recidiva mentességet biztosított, csökkentette az elülső csarnok ak­tivitási jeleit és az üvegtesti homá­lyokat, valamint növelte a vízust a placebóhoz képest (19, 32, 33). A vizsgálatok 78 hétre történő kiter­jesztésével a VISUAL III igazolta azt, hogy a Humira a nem fertő­­zéses intermedier, hátsó és panu­­veitisek esetében elsővonalbeli bD­­MARD-szer, ugyanis a kezdetben aktív betegek 60%-a remisszióba került, és ezen betegek kétharmada nem igényelt kortikoszteroidot (47). Az összes (kezdetben aktív vagy in­aktív) beteg 80%-a ért el gyulladás­mentességet alacsony dózisú kor­­tikoszteroiddal vagy anélkül (<7,5 mg/nap) (47, 48). Számos feltevés fogalmazódhat meg ugyanakkor bennünk a VI­­SUAL-vizsgálatok kapcsán: a vizs­gálatokban az adalimumab hatá­sosságát placebóval hasonlították össze; az alkalmazott kortikoszte­roid leépítése 16-19 hét alatt meg­történt (számos országban az aján­lásoknak megfelelően sok hónapon át alkalmazott fenntartó dózis után gyakorlat a leépítés); a VISUAL I-vizsgálatban az adalimumab ha­tásossága nem volt nagyobb a pla­­cebocsoport azon alcsoportjában, ahol immunszuppesszív szereket is használtak; a VISUAL Ill-vizsgá­­lat végén (78 hét) az aktív betegek 40%-ának aktív maradt az uveitise (19, 47). Szuboptimális gyulladásos kontroll esetén az adalimumab adá­sának sűrítése (hetente) is felme­rül a legújabb közlések értelmében (35). Látást fenyegető Behcet-uvei­­tisben, vagy súlyos kiújulás magas rizikója esetén az adalimumab és az infliximab elsővonalbeli terápiá­nak is ajánlható (25). Ezen TNF-a­­gátlók szignifikáns, gyors és tartós gyulladáscsökkentést tudnak elérni Behget-uveitisben észlelt vasculitis­­ben, Vogt-Koyanagi-Harada-beteg­­ségben és birdshot-chorioretinitis esetében is (25). Az adalimumab elérheti a gyulladás gyors kontroll­ját, gátolhatja az uveitis relapszusát és kortikoszteroid-spóroló hatása is bizonyított. A CMO 6 hónapon át tartó teljes megszűnését az ese­tek 70%-ában tudja elérni (25). Az infliximab hatásosságát és bizton­ságosságát is számos vizsgálat során bizonyították, ezek tekintetében szignifikáns különbséget nem talál­tak az infliximab és az adalimumab összehasonlítása során (25). Az in ­fliximab alkalmazásával a CMO felszívódását és a retinalis vasculitis megszűnését írták le Behget-kór­­ban, valamint látásjavulást értek el, illetve kevesebb relapszus bekövet­keztét írták le, ráadásul hatásosnak bizonyult olyan súlyos uveitisekben is, amik korábban azathioprinre, ciklosporinra sem reagáltak kellően (25). Az etanercept inferioritását a többi TNF-a-gátlóval szemben me­­taanalízisben is igazolták (25). A multicentrikus, kettős vak, ran­domizált, placebokontrollált SY­­CAMORE-vizsgálatban beállított MTX-kezeléshez kombinált adali­mumab hatásosságát igazolták JIA- hoz asszociált uveitisben: csökkent a terápiás kudarc és a napi korti­­koszteroid-igény, valamint nőtt a recidívamentesség időtartama (39). Az ADJUVITE prospektiv, multi ­centrikus vizsgálatban igazolták az adalimumab hatásosságát korai kez­detű idiopathiás vagy JIA-asszociált krónikus elülső uveitisben (37). Ma­ximális a konszenzus, hogy JIA-asz­­szociált uveitisben amennyiben az MTX nem hatásos vagy nem tole­rálható, akkor ki kell egészíteni a ke­zelést vagy váltani kell TNF-a-gát­­lóra, amelyek közül az adalimumab az első választandó szer (4). A chorioidea immuneredetű gyulla­dásai közül a serpiginosus chorioidi­­tisben Európában több mint 60%­­ban Quantiferon-pozitivitást, azaz látens tbc-t lehet kimutatni, ezért (180; X /

Next

/
Thumbnails
Contents