Szemészet, 2021 (158. évfolyam, 1-4. szám)
2021-12-01 / 4. szám
Novelties in the treatment of uveitis T-cells) aktiválná, így a T-limfocita eredetű citokineket és a T-limfociták aktiválódását/osztódását gátolja. A ciklosporinkezelés indikációi között a súlyos, intermedier/posterior uveitis és a Behget-szindrómában jelentkező uveitis szerepel. 2. Az egyéb gyulladásgátlók és immunmoduláns szerek közé az antimaláriás szerek (chloroquin és hydroxichloroquin), a Sulfasa lazin, a dapson és a thalidomid tartozik. 3. Molekuláris célzott terápia a gyógyszeres kezelés azon módja, amely valamely kóros folyamatban kulcsszerepet játszó molekula specifikus semlegesítésére irányul. Ezen gyógyszereket, mint biológiai választ módosító célzott terápiát biológiai terápiának is nevezzük (41). Ahhoz, hogy megfelelően tudjunk kommunikálni a reumatológusokkal/immunológu sokkal, ismernünk kell a DMARD (Disease-modifying antirheumatic drug) fogalmát. Ezek a gyógyszerek a reumatológiai gyakorlatban lassítják a betegségek (elsődlegesen a leggyakoribb autoimmun betegségnek, a rheumatoid arthritisnek) progresszióját. Tehát a reumatológiai gyakorlat alapján, tapasztalati úton meghonosodott elnevezések használatosak. A DMARD-ok eredetük szerint csoportosíthatóak szintetikus (sDMARD) és biológiai (bDMARD) DMARD-ra. A sDMARD tovább csoportosítható hagyományos betegségmódosítókra (conventional synthetic) csDMARD-ra és célzott enzimgátlókra (targeted synthetic) tsDMARD-ra. A biológiai DMARD-ok vagy eredeti biológiai készítményeket, azaz eredeti biológiai (biological originator) boDMARD-ot, vagy biológiailag hasonlót, azaz az eredetivel hatásosságban és biztonságosságban egyenértékű változataikat (biosimilar) bsDMARD-ot tartalmazza. Hatásuk az immunrendszer működésének alapját képező ligand-receptor kölcsönhatásnak köszönhető. Ezek vagy sejtek felszínére érkező trigger molekulák és a felismerő receptor, vagy az ellenanyag és antigén specifikus kapcsolata. Azaz a komplex gyulladásos hálózat egyetlen pontján, igen specifikusan hatnak és ezáltal akasztják meg a kóros immunológiai folyamatot. Napjainkban a biofarmakonok fejlesztése és gyártása már két úton halad előre: egyrészt az új támadáspontú és szerkezetű bioproteinek és szintetikus enzimgátlók, másrészt a bevált, megbízható első generációs készítmények másolatai irányába. a: Biológiai terápiák: vakcinációs eljárások; ÍVIG (intravénás immunglobulin) kezelés; őssejtkezelés; génterápia; citokinterápia (növekedési faktor stb.); anti-citokin-terápia; citotoxikus és blokkoló antitestek (elsősorban monoklonális antitestek). b: Az új immunmoduláns/immunszuppresszív (kis) molekulák, mint célzott szintetikus betegségmódosító gyógyszerekhez (tsDMARD): • jelátvitel-gátlók: - MAE (mitogén aktivált protein kináz) kináz-gátlók,- MEK (MAP kináz kináz) gátlók,- JAK- (Janus kináz) gátlók (tofacitinib, baricitinib, upadacitinib, filgotinib),- SYK kináz-gátlók,- PI3K- (foszfatidil-inositol 3- kináz) gátlók, • konvertálóenzim-gátlók: • ICE-gátlók (IL-lB-konvertáló enzim=kaszpáz-l), • TACE-gátlók (TNF-a konvertálóenzim-gátlók), • mátrix metalloproteináz(MMP-13) gátlók, • chemokinreceptor-gátlók. A nem infektív uveitisek elsővonalbeli kezelése ritka kivételtől eltekintve ma is a kortikoszteroid, amely hosszabb távon finom lavírozást jelent az uveitis komp likációinak menedzselése és a lehetséges szisztémás és lokális melí 174; s z lékhatások között. Hosszú távú alkalmazásuk dózisfüggően, előre megjósolható és gyakran igen súlyos mellékhatásokkal jár (49, 51). A kortikoszteroidok szisztémás alkalmazásában aktualitás jelenleg nemigen létezik, a lokális (intravitreális) alkalmazás aktualitásai pedig később olvashatók. Mivel a súlyos NIU legtöbbször krónikus lefolyású, így a kortikoszteroid-spóroló kezelés jelentősége vitathatatlan. Általánosságban elmondható, hogyimmunszuppreszszív terápia kortikoszteroid-spórolásra akkor ajánlott, amikor a gyulladás kontrollját nem sikerül 7,5-10 mg/nap dózissal 3 hónapon belül elérni (42). A kalcineurin-gátlók, az antimetabolitok és a citotoxikus gyógyszerek a hátsó NIU tartós kontrollját érhetik el. Nem kellő hatás esetén azonban a további lehetőségekkel tudnia kell élni a makacs uveitisek kezelésével foglalkozó szemészeknek. A biológiai terápiák (bDMARD) új fejezetet nyitnak a szemészetben is, csakúgy, mint az orvostudomány számos más területén (35). Azonban tudni kell, hogy a biológiai szerek használatának legfőbb korlátját a szemészeti gyulladások kezelésében az adja, hogy nagyon kevés szert teszteltek randomizált kontrollált vizsgálatokkal. Gyógyszerrel újratölthető, kontrollált gyógyszer-felszabadulást biztosító implantátumok (sustained drug delivery systems), másrészt az új támadáspontú és szerkezetű bioproteinek és szintetikus enzimgátlók a közeljövőben alkalmazható terápiás palettánkat szélesítik ki. Hazánkban is a legtöbb törzskönyvezett biológiai terápia reumatológiai indikációban érhető el. Az indikációk, az adagolás és biztonsági figyelmeztetések részletesen az aktualizált alkalmazási előírásokban találhatók. Az egyéni terápiás döntések meghozatalakor ezeket a tájékoztatásokat és az aktuális közfinanszírozott szabályozást is figyelembe kell venni. A nemzetközi szabadnevekkel azonosított készítmények eredeti formái (originá-
