Szemészet, 2021 (158. évfolyam, 1-4. szám)

2021-12-01 / 4. szám

Szemészet 158. évfolyam, 2081; A. szám 171-181. Terápiás újdonságok az uveitis kezelésében (Pontszerző, referáló közlemény, tesztkérdésekkel) Fodor Mariann dr. Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar? Szemészeti Tanszék, Debrecen [Igazgató: On Fodor Mariann egyetemi docens] A hátsó, nem fertőzéses uveitis (NIU) kezelése kihívásokkal teli. A nem megfelelő terápia következménye súlyos látáscsökkenés és vakság is lehet. E referáló közlemény célja a legújabb fejlemények bemutatása a NIU területén, különös hangsúlyt fektetve a terápiájára. A NIU modern kezelésében két alapvető megköze­lítés létezik: 1. gyulladáscsökkentő szerek intraocularis alkalmazása; 2. új biologikumok [biológiai terápiák) és kis molekulasúlyú gátló szerek bevezetése. A jelenlegi kezelési stratégiák korlátozott számú randomizált kontrollált klinikai vizsgálaton alapszanak, azonban új, hatékony terápiás lehetőségek körvonalazódnak. Novelties in the treatment of uveitis The treatment of non-infectious posterior uveitis [NIU) is challenging. Inappropriate treatment may result in serious vision loss, even blindness. The aim of this review is to present the novelties of this field, highlighting the therapeutic approaches. Nowadays two major lines of treatments can be determined: 1. intravitreal ad­ministration of anti-inflammatory agents; 2. introduction of new agents [biologies] and low-molecular-weight inhibitors. However current treatment strategies are based on limited numbers of randomized controlled trials merely, the novel, efficacious therapeutic modalities are going to be refined in the near future. ÍJ Kulcsszavak Keywords nem fertőzéses uveitis; szteroidspórolás; bDMARD; csDMARD; tsDMARD non-infectious posterior uveitis, steroid-sparing, bDMARD, csDMARD, tsDMARD Autoimmun gyulladásos betegségek­ben a világ népességének 7,6-9,4%-a szenved, ami főleg a fiatal és kö­zépkorú nőket érinti (34). Uveitis miatt világszerte 40 millió súlyos látássérült, illetve vak él, ami jelzi a betegség jelentőségét és az igényt a hatásosabb terápia alkalmazására (35). Definídó szerint, az uveitis az uveális traktus gyulladása, amely azonban a környező struktúrákat is érintheti, magába foglalva a retinát, a retinalis ereket, az üvegtestet és a látóideget. Az uveitis standardizált nómenklatúrája szerint (Standardi ­zed Uveitis Nomenclature - SUN) a morfológiai klasszifikáció az iris/ corpus ciliare, az üvegtest és a re­­tina/chorioidea érintettségen alap­szik. Ennek megfelelően beszélünk anterior, intermedier, hátsó vagy panuveitisről. Intermedier uveitis esetén az üvegtest az elsődlegesen érintett képlet (sarcoidosis, sclerosis multiplex [SM] tumorok). Pars pla­­nitis az intermedier uveitis idiopat­­hiás formája. Hangsúlyozni szük­séges, hogy a gyulladás, nem pedig a strukturális szövődmények helye a mérvadó. Etiológia szerint fertő­zéses és nem fertőzéses uveitisről (NIU) beszélünk, amelynek eldön­tése alapvető a hatékony kezelés ér­dekében (18, 42). Nagy átlagban az { 171} X ✓ uveitisek egyharmada nem fertőzé­ses (25). A NIU-esetek 81%-a elülső uveitis (42). A gyulladás lehet szisz­témás (pl. sarcoidosis, Behget-kór) vagy tisztán a szemre lokalizálódó (pl. birdshot-chorioretinopathia). A gyermekkori uveitisek 80%­­a juvenilis idiopathiás arthritis (JIA)-asszociált. Az uveitis pontos diagnózisa sokszor jelent kihívást, különösen gyermekkorban (10, 46). A multidiszciplináris megközelí­tés, a szoros kollaboráció a reuma­­tológusokkal, immunológusokkal, gyermekgyógyászokkal, bőrgyógyá­szokkal, ideggyógyászokkal, tüdő­gyógyászokkal alapvető ahhoz,

Next

/
Thumbnails
Contents