Szemészet, 2021 (158. évfolyam, 1-4. szám)
2021-09-01 / 3. szám
Fuchs uveitis syndrome Tanulmányunkban az elülső csarnokzug szögét szignifikánsan nagyobbnak, az elülső csarnokot szignifikánsan mélyebbnek találtuk FUS-szemekben. Minden esetben, ahol zöldhályog kialakult, nyitott zugú glaukómát diagnosztizáltunk; szűk csarnokzuggal egy esetben sem találkoztunk. Az iris alakja, lefutása különbözött a FUS-szemeknél, az iris konvexi tása csökkent a gyulladt szemekben, a kontralaterális egészséges szemekhez képest. Az iris vastag ságát Scheimpflug-kamerával nem lehet mérni, de az irodalomban több tanulmány is beszámolt arról, hogy az iris vékonyabb, atrófiás a FUS-szemekben (2, 3, 6, 7). Ez a változás okozhatja az iris alak jának, lefutásának megváltozását is, amelyet vizsgálatainkkal kimutattunk. Basarir és munkatársai hasonló eredményekről számoltak be FUS-szemek elülső szegment optikai koherenciatomográfiás vizsgálatai során (2). Szövettani vizsgálatokkal is megerősítést nyert, hogy az iris minden rétege vékonyabb FUS késői stádiumában. Az iris pigmentepithel rétege depigmentálódik és a m. sphincter pupillae rost jai szklerotikussá válnak (2, 3, 7). Ez makroszkóposán összefüggésbe hozható a FUS jellegzetességével a heterochromia iridisszel, hiszen a világosabb szemű, kevesebb pigmenttartalmú szemen (atrófiás iris) jön létre a krónikus elülső szegment gyulladása. Vizsgálataink is azt támasztják alá, hogy a szivárványhártyának döntő szerepe (irisatrófia, trabecularis hálózat atrófiája) lehet a zöldhályog kialakulásában FUS-szemek esetében, de valószínűleg több tényező vezet a másodlagos nyitott zugú glaukóma kialakulásához. A másik fő komplikációja a betegségnek a szürkehályog-képződés. A szemlencse szignifikánsan vastagabbnak bizonyult a FUS-szemekben. Ez a krónikus gyulladással magyarázható, amely a szemlencse anyagcseréjét megváltoztatja. Több tanulmány beszámolt arról, hogy FUS-szemeknél phacoemulsificatiós technikával hátsó csarnoki műlencse beültetésével gyógyítható a szürkehályog. Az eredmények kiválóak, jó látóélességet eredményeznek, alacsony a komplikációk száma (5, 7). Sulcus ciliarisba műlencse beültetését, illetve elülső csarnoki iris-clip lencse alkalmazását azonban nem javasolják a posztoperatív panuveitis és terápiarezisztens glaukóma kialakulása miatt (4, 5, 7). Következtetések Összefoglalva elmondható, hogy a noninvazív Scheimpflug-képalkotás hasznos eszköz lehet a Fuchsuveitis-szindróma korai felismerésében, hiszen az elülső szegmentum ezáltal könnyen vizualizálható. Az iris lefutásának, alakjának megváltozása; a két szem elülső szegmentum-paramétereinek eltérései (pl. mélyebb elülső csarnok, nagyobb csarnokzugi szög) rávilágíthatnak a nem egyértelmű Fuchs-uveitis-szindrómás betegekre (pl. hete rochromia hiánya esetében). Ezzel, ennek a specifikus uveitisformának a legveszélyesebb komplikációja, a glaukóma kezelése is időben, adekvát módon megtörténhet. Természetesen további vizsgálatok szükségesek a Fuchs-uveitis-szindrómában létrejövő patológiás elváltozások felderítésére és ezeknek a szerepére a betegség kórlefolyásában. Irodalom 1. AI-MansourYS, Al-Rajhi AA, Al-Dhibi H et al. Clinical features and prognostic factors in Fuchs' uveitis. Int Ophthalmol 2010; 30: 501-509. 2. Basarir B, Altan C, Pinarci EY et al. Analysis of iris structure and iridocorneal angle parameters with anterior segment optical coherence tomography in Fuchs' uveitis syndrome. Int Ophthalmol 2013; 33: 245-250, 3. Jones NP. Glaucoma in Fuchs' heterochromic uveitis: aetiology, management and outcome. Eye 1991; 5: 662-667. 4. Kheirkhah A, Nikdel M, Ghadimi H. Implantation of iris-claw Artisan intraocular lens for aphakia in Fuchs' heterochromic iridocyclitis. Indian J Ophthalmol 2014; 62: 373-374. 5. Kosker M, Sungur G, Celik T et al. Phacoemulsification with intraocular lens implantation in patients with anterior uveitis. J Cataract Refract Surg 2013; 39: 1002-1007. 6. Leung CK, Li H, Weinreb RN et al. Anterior chamber angle measurement with anterior segment optical coherence tomography: a comparison between slit lamp OCT and Visante OCT. Invest Ophthalmol Vis Sei 2008; 49: 3469-3474. 7. Yang Sun, Yinghong Ji. A literature review on Fuchs uveitis syndrome: An update. Surv Ophthalmol 2020; 65: 133-143. 8. The Standardization of Uveitis Nomenclature (SUN) Working Group. Classification criteria for Fuchs uveitis syndrome. American Journal of Ophthalmology. 2021 https://doi.Org/10.1016/j.ajo.2021.03.052 9. Gonzales JA, Hinterwirth A, Shantha J et al. Association of ocular inflammation with rubella virus persistence. JAMA Ophthalmol 2019; 137: 435-438. 10. Chan NS-W, Chee S-P, Caspers L, Bodaghi B. Clinical features of CMV-associated anterior uveitis. Ocular Immunol Inflamm 2018; 26:107-115. 11. Nilforushan N, Yadgari M, Alemzadeh SA. Surgical management of glaucoma in Fuchs uveitis syndrome: Trabeculectomy or Ahmed glaucoma valve. J Gurr Ophthalmol 2019; 31: 24-30. Levelezési Dr: Szepessy Zsuzsanna, e-mail: szepzsu@yahoo.com 160) z
