Szemészet, 2021 (158. évfolyam, 1-4. szám)
2021-09-01 / 3. szám
Szemészet 15S. évfolyam, 2021; 3. szám 152-156. Veleszületett szemhéjcsüngés reoperációja a szemhéjemelő izom kötőhártya felőli redőzésével Antus Zsuzsanna dr.1, Lukáts Olga dr.1, Szentmáry Nóra dr.1,2, Nagy Zoltán Zsolt dr.1 ''Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest (Igazgató: Prof. Dr Nagy Zoltán Zsolt, egyetemi tanár] 2On Rolf M. Schwiete Zentrum für Limbusstammzellforschung und kongenitale Aniridie, Homburg/Saar? Deutschland (Igazgató: Prof. Dr Szentmáry Nóra] Célkitűzés: A veleszületett szemhéjcsüngés műtéti megoldása, illetve a nem kielégítő műtéti eredmény reoperációja a mai napig kihívást jelent a szemhéjak plasztikai sebészetében. Célunk egy szemhéjcsüngéssel született beteg esetének bemutatása, akinek két, sikertelen korábbi ptosis ellenes műtétjét a szemhéjemelő izom kötőhártya felőli redőzése követte. Beteg és módszerek: Huszonnyolc éves nőbetegünk anamnézisében 11 éves korában jobb felső szemhéj veleszületett csüngése miatt más intézetben végzett frontális szuszpenzió, majd a ptosis változatlan fennállása miatt, intézetünkben 25 éves korában jobb oldali Fasanella-Servat-műtét szerepelt. A beteg a továbbra sem kielégítő szemhéjmagasság miatt jelentkezett ellátásra, csaknem 2,5 évvel később, klinikánkon. Ekkor levatorfunkciója 7 mm és a felső margóreflex távolsága 2 mm volt a jobb oldalon. A szemhéjemelő izom kötőhártya felőli redőzése mellett döntöttük az érintett oldalon. Eredmények: A műtét után a felső margóreflex-távolság 4 mm-re növekedett, a szemhéj kontúrja szabályos volt és a szemhéjak magassága közti aszimmetria kevesebb, mint 1 mm volt. A 2 év követési idő alatt a fenti értékek nem változtak. Következtetések: A kötőhártya felől végzett szemhéjemelő izomredőzés megfelelő módszer lehet a közepes fokú veleszületett szemhéjcsüngés megoldására, a korábban nem kielégítő eredményt adó, más típusú ptosis korrekciós műtéteken átesett betegek esetén is. További következtetéseket nagyobb számú beteg műtéti eredményének kiértékelését követően tehetünk majd. Congenital ptosis reoperation using posterior approach levator plication Purpose: Correction or reoperation of congenital ptosis remains a challenge in oculoplastic surgery. Our purpose was to report a patient with inborn droopy eyelid and two-times previously performed ptosis correction surgery, who underwent subsequent posterior approach levator plication. Patient and methods: The 28-year-old female patient first underwent right upper lid congenital ptosis repair, using frontalis sling procedure in another institution at the age of 11 years. Thereafter, with 25 years, Fasanella-Servat operation has been performed. Two and half years later, she came to us due to unsatisfactory eyelid height. Levator function was 7 mm and upper margin reflex distance was 1.5 mm at the time of examination. We decided to perform right-sided posterior approach levator plication. Results: Upper margin reflex distance was 4 mm postoperatively. Satisfactory postoperative eyelid contour was achieved and inter-eyelid height asymmetry was less than 1 mm. These results were stable during the 2 years long postoperative follow-up. Conclusions: Posterior approach levator plication seems to be a suitable treatment method of patients with moderate congenital ptosis and previously unsatisfactory ptosis surgeries. Further conclusions should follow the examination of a higher number of subjects. veleszületett, szemhéjcsüngés, congenitalis ptosis, kötőhártya, szemhéjemelő izom kötőhártya felőli redőzése inborn, droopy eyelid, congenital ptosis, conjunctiva, posterior approach levator plication fl52; % z Kulcsszavak Keywords
